A romániaiak szerint egy tisztességes nyugdíj 4.945 lej, vagyis közel ezer euró lenne, derül ki egy felmérésből. Ez az összeg 75 százalékkal több, mint a jelenlegi átlag állami nyugdíj. A kötelező magánnyugdíjalapot, az úgynevezett kettes pillért tartják a legjobb megoldásnak az állami nyugdíjak hiányának pótlására.

Jelenleg kevesebb mint félmillió nyugdíjas, azaz a teljes létszám 10,4 százaléka kap olyan állami nyugdíjat, amely meghaladja a 4.945 lejes szintet, derül ki az Országos Nyugdíjpénztár adataiból. Az alapkezelőket tömörítő szövetség (APAPR) szerint, ez rávilágít az aktív népesség jogos elvárásai és az állami nyugdíjrendszer lehetőségei közötti jelentős különbségre.

Az állami nyugdíjrendszer pedig pénzügyi és demográfiai nyomás alatt áll, idézi a szövetség állásfoglalását az Economedia.A szövetség megbízásából az ISRA Center szociológiai kutatóintézet végzett felmérést, a válaszadók 74%-a állítja, hogy nem tesz félre a magánnyugdíj-hozzájárulásokon kívül.

A felmérés szerint a válaszadók 97%-a hallott a 2-es pillérről (a 2022-es 90%-hoz képest), és 79%-uk tudja, hogy hozzájárul (66% volt 2022-ben). Továbbá 82% támogatja a rendszer fenntartását, szemben a 2022-es 67%-kal — ezek a számok rekord bizalmi szintet mutatnak a magánnyugdíjak iránt.

Az ISRA Center szociológiai kutatásának adatai a lakossági megtakarítások enyhe javulását mutatják: a válaszadók 22%-a mondta, hogy kifejezetten nyugdíjra is tesz félre, ami jelentős növekedés a 2022-es 12%-hoz képest.

Ugyanakkor 37% azt mondja, hogy soha nem tud félretenni, 10% évente egyszer, 37% néhány havonta, és csak 16% mondja, hogy havonta tud megtakarítani.

Az állami nyugdíjjal kapcsolatban a felmérés ugyanazokat a félelmeket tárta fel, mint a korábbi. A romániaiak 58%-a (2022-ben 55%) hiszi, hogy az államnak nehézségei lesznek a jövő generációk nyugdíjainak kifizetésével, csak 36% optimista, hogy nem lesznek problémák (2022-ben 37%). 81% gondolja, hogy az állami nyugdíjkorhatár tovább fog emelkedni, és 77% nem tudja, mekkora nyugdíjat fog kapni, mivel annak szintje a politikai döntésektől függ.