Jelenleg a magyarországi kiskereskedők kötelesek akciós áron értékesíteni bizonyos élelmiszereket.  

A Magyar kormánynak sikerült leszorítania az inflációt, emiatt 2024. július 1-jétől megszűnik a kötelező akciózás – írta keddi közleményében a budapesti Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM). A tárca tájékoztatása szerint a kötelező akciózással sikerült a letörni, majd alacsony szinten tartani az inflációt. Az NGM kiemelte, hogy az intézkedés elérte célját, így a következő hónap első napjától kivezetésre kerül, azonban a kiskereskedelmi árverseny fenntartása és élénkítése érdekében továbbra is működtetni fogják az online árfigyelő rendszert.

A kötelező akciózást a kormány 2023. június 1-jétől a Nemzetgazdasági Minisztérium javaslatára vezette be, írja a Világgazdaság. Még az év augusztusában az egymilliárd forint fölötti árbevétellel rendelkező kereskedőkre vonatkozó, kötelező akciózás mértékét a kabinet a másfélszeresére emelte, és jócskán kibővítette az érintett termékkört.

A rendelkezés értelmében a kötelező akciózás mértéke 20 termékcsoport esetében – az akciózást megelőző 30 napban alkalmazott legalacsonyabb árhoz képest – 10 százalékról legalább 15 százalékra emelkedett. Továbbá a kötelező akciózási szabályok kiterjesztésre kerültek a korábbi 8 árstopos termékfajtára, amelyeket beszerzési áron, illetve ezek közül heti rendszerességgel legalább 2 termékfajta esetében valamennyi terméket a beszerzési árhoz viszonyítva minimum 15 százalékkal olcsóbban kellett kínálni.

Az intézkedések következtében olyan alapvető élelmiszer-kategóriák termékeit vásárolhatták meg a fogyasztók lényegesen olcsóbban, mint például a baromfihús, a tej, a tejföl és helyettesítői, a sajt, a kenyér, a péksütemények, a száraztészta, a rizs, a friss gyümölcs és a friss zöldség.

Magyarországon áprilisban az árak átlagban 3,7 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet, míg Romániában 5,9 százalék volt az infláció. Romániában a kormány az árrés korlátozásával próbálja megfékezni a drágulásokat, mérsékelt sikerrel.