Nehezen hihető eltérések vannak a megyék között az egy főre eső háztartási hulladék mennyiségét tekintve, egy háromszéki lakos közel háromszor annyi szemetet termel, mint egy Hunyad megyei.

Tavaly Nagyvárad 76 128 tonna háztartási hulladékot termelt, 31 692 tonnát újrahasznosított, 11 862 tonnát pedig elégettek, energiatermelésre használva fel, közölte a polgármesteri hivatal. Ez a két tétel a teljes hulladékmennyiség mintegy 51,63 százalékának felel meg, miközben az érvényes szabályozás 60 százalék kötelező reciklálását írja elő, amiből az elégetett szemét aránya legfeljebb 10 százalék lehet. Mivel nem teljesítette az előírt kvótát, a helyi önkormányzatnak 318 ezer lej hozzájárulásnak nevezett bírságot kellett befizetnie a Környezetvédelmi Alap (AFM) számlájára.

Ez az utóbbi évek legkisebb bírsága, 2020-ban még 1,8 millió lejbe került az újrahasznosítási kvóta nemteljesítése. Az összeg csökkenése annak az eredménye, hogy a reciklált hulladék aránya az utóbbi öt évben 16 százalékról 51 százalék fölé nőtt.

„Most büszkélkedünk ezzel az 51,63 százalékkal” – idézi a Bihoreanul hetilap Sebastian Marchișt, a polgármesteri hivatal műszaki igazgatóját.

A legtöbb is kevés

Annak ellenére, hogy a hulladékgazdálkodás terén még nincs az előírt színvonalon, Nagyvárad és Bihar megye országos viszonylatban élenjáró. Az AFM kimutatásai megyei szintűek, Biharban tavaly 119 843 tonna háztartási hulladékot gyűjtöttek be, amiből 66 319 tonnát hasznosítottak újra, 55,33 százalékot.

Ezzel az eredménnyel Bihar fényévekkel Bukarest előtt jár, hiszen a főváros 761 100 tonna hulladékot termelt, amiből mindössze 170 956 tonnát sikerült reciklálniuk, a zömét, 99 ezer tonnánál többet, elégették. Ez nagyon szerény, 22 százalék körüli eredmény.

Călărași megye még rosszabbul áll a hulladékgazdálkodás terén. A Bărăganban található megyében tavaly 81 370 tonna háztartási hulladékot gyűjtöttek össze, de csak 7670 tonnát hasznosítottak újra, a teljes mennyiség kb. 9,5 százalékát. Hasonló szinten van az ugyancsak havasalföldi Dâmbovița, amely 155 836 tonna hulladékból 14 674 tonnát ipari alapanyaggá, 804 tonnát pedig energiává alakított át.

Az AFM adatai azt mutatják, hogy a hulladékgazdálkodás színvonala és egy adott megye gazdasági fejlettsége között nincs szoros összefüggés, így például Kolozs és Temes egyáltalán nem teljesít jól. Kolozs háztartásai 216 495 tonna szemetet termeltek 2024-ben, amiből 51 358 tonnát alapanyaggá dolgoztak fel, 45 044 tonnát pedig elégettek. Ezzel a 96 402 tonnával a megye 44,5 százalékon áll, azonban az elégetett szemét mennyisége több mint duplája annak, amit a szabályozás előír. Az újrahasznosított szemét mennyisége alapján Kolozst csak Bukarest előzi meg.

Temes, bár a gazdasága virágzik, legalábbis romániai viszonylatban, a hulladékgazdálkodásra nem fektet hangsúlyt. A bánsági megye 191 960 tonna szemétből összesen mindössze 31 212 tonnát dolgozott fel, a többi a hulladéktározóba került. Ez fölöttébb szerény, 16 százalékot kevéssel meghaladó újrahasznosítási aránynak felel meg.

Brassónak sincs, mivel büszkélkednie. A dél-erdélyi megye 229 097 tonna hulladékból 42 673 tonnát dolgozott fel tavaly, az összmennyiség 18,6 százalékát. Szilágy, bár nem tartozik a gazdaságilag élenjáró megyék közé, sokkal sikeresebb a hulladékfeldolgozás területén: 48 414 tonna szemét, 47,8 százalékos reciklálási arány. Szilágy az egyetlen megye, amely tavaly egy gramm szemetet sem égetett el.  

A székelyföldi megyék közül Kovászna némileg jobban áll. Az AFM adatai azt mutatják, hogy 50 772 tonna hulladékból 27,36 százalékot, 13 896 tonnát recikláltak tavaly. Hargita megyében 64 636 tonna hulladékból 48 531 tonna került a szemétdombra, ami 24 százalékot alig meghaladó újrahasznosítási arányt jelent.

A Maszol megkeresésére az AFM azt közölte, hogy a 196/2005-ös sürgősségi rendelet alapján az önkormányzatoknak az előírt kvótát meghaladó, nem reciklált hulladék után tonnánként 50 lejt kell fizetniük. Ez azt jelenti, hogy a Brassó megyei önkormányzatoknak mintegy 49 ezer tonna után 2,450 millió lejre számlázott a Környezetvédelmi Alap, a Kovászna megyeieknek pedig kb. 320 ezer lejt kellett idén befizetniük.

Képtelen statisztika

Természetesen az AFM kimutatásaiban a begyűjtött, nem pedig a ténylegesen létrejött hulladékmennyiség szerepel. Az ország legnépesebb megyéje Prahova, a lakossága kb. 830 ezer fő, akiktől tavaly 174 934 tonna szemetet gyűjtöttek össze, fejenként 210,7 kilogrammot. Ezzel szemben az 596 ezres Brassó 229 097 tonna hulladékot termelt, fejenként 384,4 kilogrammot. Kolozsban 312,8 kg szemét jutott egy lakosra, Biharban 199,7 kg, Hargitában 198,2 kg, míg Kovásznában 228,7 kg. Bukarestben, ha az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, júliusi népességi adataival számolunk, 360,2 kg háztartási hulladék jut egy lakosra.

Bár Kovászna az ország lgekevesebb lakossal rendelkező megyéje, négy olyan is van, ahol tavaly kevesebb háztartási hulladékot gyűjtöttek be: Ialomița (31 273 tonna), Hunyad (38 503 tonna), Krassó-Szörény (42 308 tonna) és Szilágy (48 414 tonna). Ez azt jelenti, hogy egy Krassó-Szörény megyei lakos tavaly csak 127 kg szemetet termelt, egy Hunyad megyei pedig mindössze 79,9 kilogrammot.

Ezek nehezen értelmezhető eltérések még úgy is, hogy az AFM évi 233 kg hulladékkal számol egy városi lakos és 105 kilogrammal egy falusi esetében. Teljesen életszerűtlen, hogy egy Prahova megyei lakos átlagban 45 százalékkal kevesebb szemetet termeljen, mint egy brassói, egy Hunyad megyei pedig bő harmadát annak, amennyit egy háromszéki, inkább az tűnik valószínűnek, hogy a megyék között nagy különbségek vannak nem csupán a hulladékgazdálkodás, hanem a háztartási hulladék összegyűjtési hatékonyságának a tekintetében is. Ha ez így van, akkor a reciklálási hatékonyság is erősen torzul, a valóság szomorúbb annál, amit a statisztikák mutatnak.