Kizárólag a kormánynak, amely a valós bevételeknél nagyobb összegek után adóztathatja a gáztermelőket.

Tavaly Románia 9,4 milliárd köbméter földgázt termelt ki, míg Ausztria ennek kevesebb, mint tizedét. Ennek ellenére 2018 óta a hazai gáztermelők a bécsi gáztőzsde (Central European Gas Hub - CEGH) átlagára alapján fizetnek kitermelési licencdíjat (redevență) a kormánynak.

Az Ásványkincsek Országos Ügynöksége (ANRM) azt követően döntött úgy, hogy a bécsi átlag legyen a referenciaár, hogy a számvevőszék nyilvánosságra hozta a jelentését, mely szerint 2008 és 2015 között az állam 7 milliárd lejt veszített a kitermelési licencdíj kiszámítási módja miatt. A gáztermelők bebizonyították, hogy a számvevőszék tévedett, azonban az ANRM nem vonta vissza a határozatát.

Romániában a gáztermelők évek óta szabályozott áron kötelesek értékesíteni a földgázt a lakossági szolgáltatóknak, a távfűtési hőenergiát termelő vállalatoknak és az évi 50 ezer MWh-nál kevesebbet fogyasztó cégeknek. Ez az ár jelenleg 120 lej/MWh, ami kisebb annál, amelyik után licencdíjat fizetnek a kormánynak. „Vannak olyan helyzetek, amikor a termelők olyan ár után fizetnek, amit nem kapnak meg” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak (ZF) egy ágazati szakember.

Hogy így áll a dolog, azt megerősíti Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energia-szabályozó Hatóság (ANRE) korábbi elnöke is. „A termelők ezzel nem járnak jól. A bécsi gáztőzsdén 35-36-37 euró/kWh az átlagár, amit a román piacon nem kapnak meg, mert a 120 lej/MWh annál jóval kevesebb” – nyilatkozta a Maszolnak Nagy-Bege Zoltán. Jelenleg a gáztermelők a kiaknázott gáz értékének 4,5-15 százalékát kell befizessék a központi költségvetésbe kitermelési licencdíj formájában, vagyis nagyon nem mindegy, hogy a kormány 120 vagy 180 lejes referenciaárral számol.

Jön a fekete-tengeri gáz, fontosabb lesz Bukarest

Annak, hogy a gáztermelőket a valósnál nagyobb bevételek után adóztatja a kormány, közvetve az évi 50 ezer MWh-nál több földgázt fogyasztó cégek látják kárát, azok ugyanis piaci áron kapják az energiahordozót. Mindezek hozzájárulnak ahhoz az anomáliához, hogy az elmúlt években többször a romániai ipari fogyasztók többet fizettek a földgázért, mint az osztrákok, amire 2018 előtt nem volt példa. Az uniós statisztikai hivatal, az Eurostat adatai szerint 2018-ban még szintben voltak az árak, azonban egy évre rá az osztrák vállalatok 7 euró/GJ áron kapták a földgázt, míg a romániaiak 9 euróért. 2020-ban az importból élő Ausztriában az ipari fogyasztók 7 eurót fizettek, a romániaiak pedig 8-at. 2022-ben jobban kinyílt az olló, az osztrák ár 16 euró/GJ volt, a romániai 23 euró/GJ. Tavaly kicsi volt az eltérés a két ár között, náluk 14 euró/GJ, nálunk 13.

„Le kell mondanunk erről a referenciaárról, mert egyáltalán nem tükrözi a mi piaci viszonyainkat. Igen, akkor (2018-ban, szerk. megj.) nálunk kevésbé volt fejlett a piac, de itt van a gáz, a piac létezik, az árnak pedig a mi belső realitásainkon kell alapulnia” – mondja a ZF által megszólaltatott szakértő.

A bécsi gáztőzsdéről való leválást az is indokolja, hogy várhatóan 2027-ben megkezdődik a fekete-tengeri Neptun Deep gázmező kitermelése, ami révén Románia fontos regionális szereplővé válik.

„A Neptun Deepből kitermelt gáz egy részét a bukaresti tőzsdén fogják értékesíteni, lesz érdeklődés a román piac iránt. Érdemes lesz idehozni a földgáz referenciaárát” – mondja Nagy-Bege Zoltán. Hozzáteszi, ez attól is függ, hogy a romániai politikusok ellent tudnak-e majd állni a kísértésnek, hogy beleszóljanak az árképzésbe.

A háztartási fogyasztók a jövő év márciusának végéig 0,31 lej/kWh áron kapják a földgázt, azt követően pedig, akárcsak a villanyáram esetében, visszaállnak majd a szabadpiaci viszonyok.