Egyesek kb. ötödével olcsóbbak lettek, de van olyan is, amelyik 80 százalékot meghaladó mértékben drágult.

Hat hónappal meghosszabította a kormány egyes alapélelmiszerek árréskorlátozását, amely így jövő év márciusának végéig lesz érvényben. A rendelkezés célja, hogy visszafogja a szóban forgó termékek drágulását, azonban a számok azt mutatják, hogy az eredménye nem igazán meggyőző.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai azt mutatják, hogy idén augusztusban nyolc alapélelmiszer volt olcsóbb, mint két évvel korábban, amikor az árrésplafont bevezették. A legnagyobb mértékű árcsökkenés a hagyma (22,16 százalék), a liszt (19,2 százalék) és a máléliszt (13,83 százalék) esetében következett be, de olcsóbb lett a cukor, a napraforgóolaj, a dinnye, a répa és a krumpli is.

Húsz alapélelmiszer drágult a vizsgált időszakban, legnagyobb arányban az alma (84,24 százalék), a paradicsom (61,90 százalék), a szilva (44,57 százalék), az uborka (37,59-42,59 százalék), a szőlő (26,04 százalék) és a paradicsom (22,19).

Kapcsolódó

Meghosszabbítja a kormány az alapélelmiszerek árrésplafonját

A kormány hat hónappal meghosszabbítja az alapélelmiszerek árréskorlátozását, a kabinet csütörtöki ülésén hagyja jóvá az intézkedést - jelentette be szerdai sajtótájékoztatóján Ilie Bolojan.  

árak árrés drágulás

A fehér kenyér 11,5 százalékkal lett drágább az utóbbi két évben, az alacsony zsírtartalmú tej 11,17, a tojás 10,48, a csirkecomb 10,10, a sertéscomb pedig 6,39 százalékkal.

Az árrésplafon hatásának pontos mértékét nagyon nehéz felbecsülni, mivel az árakat egy sor tényező befolyásolja. Megfigyelhető, hogy az árak leginkább a zöldségek és a gyümölcsök esetében változtak, ami főleg a termés mennyiségének a számlájára írható. Augusztusban érvénybe lépett a 2 százalékpontos áfaemelés, ami felfelé nyomja az árakat.

A Versenytanács nem támogatta az árréskorlátozás meghosszabbítását, arra hivatkozva, hogy annak semmiféle hatása nincs az inflációra.