Bár napokig beszédtéma volt a hétvégi boltzár, sőt azt is meglebegtették, hogy kikérik erről a lakosság véleményét, a kormány végleg letett erről a szándékról. A miniszterelnök és a mezőgazdasági miniszter már a kezdetektől óvatosan fogalmaztak ebben a kérdésben, hangoztatva, hogy nem szabhatja meg az állam embereknek, hogy mikor menjenek bevásárolni. Ennek ellenére szakértői tanulmány készítését, sőt a lakosság megkérdezését is fontolóra vették. Florin Barbu mezőgazdasági miniszter aztán rövidre zárta a témát, leszögezte, lekerült a napirendről. Majd Marcel Ciolacu miniszterelnök is elmondta, pontot tettek a vita végére. A Maszol által megszólaltatott közgazdász szerint, egy ilyen döntésnek gazdasági értelemben véve nincs relevanciája, ám az emberek döntési lehetőségeit, a kormányzatnak a lehető legkisebb mértékben kell befolyásolnia.

Amint arról beszámoltunk, a kiskereskedők kérték a hétvégi boltzárt, arra hivatkozva, hogy a fennmaradásukat veszélyezteti, hogy a nagy bevásárlóközpontok minden hétvégén zsúfoltak, a lakónegyedi üzletekben, a kisebb vegyes-, és élelmiszerboltokban pedig alig van forgalom.Gazdasági értelemben ennek a döntésnek nincs relevanciája, ám az emberek döntési lehetőségeit a kormányzatnak a lehető legkisebb mértékben kell befolyásolnia, szögezte le Rácz Béla Gergely kolozsvári közgazdász. A Babeș–Bolyai Tudományegyetem (BBTE) oktatója kifejtette,    az emberek kényelmét szolgálja, hogy hétvégén vásárolnak be, ezt könnyen megtehetik a nagy bevásárlóközpontokban, ez nyilván azért alakult így, mert azt tartják olcsóbbnak, elérhetőbbnek, és időben hatékonyabbnak. A családok, akik csak hétvégén tudnak bevásárolni, a szupermarketekben olcsóbban és gyorsabban be tudják szerezni a legszükségesebbeket, mint a lakónegyedi kisboltokban.

A szupermarketek hétvégi nyitva-tartásának korlátozásával csak kisboltok járhattak volna jól, valójában mindenki más ráfizetett volna: az emberek, akik elveszítették volna a lehetőséget, hogy hétvégeken kényelmesen, olcsón tudjanak bevásárolni, a bevásárlóközpontok működésére negatívan hatott volna. Ezért a kormányzatnak el kellett döntenie, fontosabb-e a kisboltok érdeke, mint a többi más szempont.

Rácz Béla Gergely arra is rámutatott, a már kialakult szokásokat nehéz kormányzati döntéssel megváltoztatni, és nem is feltétlenül a döntéshozók feladata, hogy az emberek nem feltétlenül rossz beidegződéseit megváltoztassa. A hétvégi boltzár mellett lehetnek olyan érvek is, hogy ha az emberek nem bevásárlással töltik a szabadidejüket, több időt fordítanak a családjukra, a szórakozásra, pihenésre, ám alapvetően nincs garancia arra, hogy ez így is történik. Be kell vásárolni, a hétvégi nagy bevásárlásokat legtöbb esetben a kényszer szüli, hiszen aki hét közben délután hat-hét óráig dolgozik, mert nem tudja lebonyolítani, ezért szombat-vasárnapra kénytelen beütemezni. „Ha bezárnak a szupermarketeket a hétvégeken, vagy korlátozzák a nyitvatartásukat, az emberek kénytelenek lennének négy-öt lakónegyedi kisboltban beszerezni, amire szükségük van, ami hosszabb időbe telik, nem biztos, hogy nagyvárosokban találnak parkolóhelyet, és drágább is lehet a kosár” – részletezte a közgazdász.

Marcel Ciolacu miniszterelnök a csütörtöki kormányülés kezdetén azzal zárta rövidre a vitát, hogy a közvélemény nem támogatja a hétvégi boltzárat. A miniszterelnök azt mondta, szeretne pontot tenni az üzletek hétvégi zárva tartása kapcsán kialakult közvita végére. „A társadalom jelzései alapján egyértelmű, hogy nem indokolt az üzletek hétvégi bezárása” – mondta. Hozzátette, Románia már nincs abban a helyzetben, mint a világjárvány idején, amikor a piacok és boltok csak bizonyos időintervallumokban működhettek.

Romániában az elmúlt években több alkalommal is próbálkoztak már a hétvégi boltzár bevezetésével, ám a kivitelezésig még egyszer sem jutottak el.

A legtöbb uniós országban a szupermarketek hétvégén is nyitva vannak, egyes országokban a hétvégi program néhány órával rövidebb lehet. Az Across magazin szerint csak Ausztriában, Németországban és Lengyelországban vannak vasárnap zárva a szupermarketek.