Azért nem lehet hatékony, mert a romániai inflációt nem a túlságosan nagy árrések gerjesztik.

Kétélű fegyver az alapélelmiszerek árrésének a korlátozása, vélik a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Romanian Economic Monitor nevű projektjében részt vevő közgazdász szakemberek.

„2021-gyel kezdődően Romániában és az Európai Unióban az inflációt főleg az energia és az alapanyagok áremelkedése okozta, ami a gazdaság minden terültén erősen hatott a termelési költségekre. (…) Ebből a realitásból kiindulva, az árrés korlátozása, bár jár ideiglenes haszonnal, nem a megélhetési költségek válságának a valós okait kezeli. Jelenleg a romániai infláció megállítása a felelős költségvetési politikától és az azt támogató monetáris politikától függ. Az élelmiszer-árrésstop kiterjesztésének fontos nemkívánt hatásai lehetnek, kezdve a nem élelmiszer jellegű termékek drágulásával, a megszaporodó csődökig az élelmiszeriparban, s akár ideiglenes és helyi élelmiszerhiány” – idézi az economedia.ro Markó Balázst, a kutatócsoport tagját.

A jelenlegi szabályozás értelmében az alapélelmiszerek fogyasztói ára legfeljebb 51,2 százalékkal haladhatja meg a termelési költségeket. A közelmúltban a mezőgazdasági miniszter azt javasolta, hogy 5 százalékot meghaladó éves infláció esetén az árrés korlátozását terjesszék ki valamennyi élelmiszerre.

2023-ban és 2024-ben az élelmiszerek átlagban 5-6 százalékkal drágultak, tavaly pedig az áremelkedés mértéke megközelítette a 8 százalékot.

„Az árrés korlátozása hosszútávon nem csökkentette lényegesen az élelmiszerek árát, annak ellenére, hogy a korlátozás alá eső termékek ára az intézkedés bevezetését követően azonnal csökkent” – mondja Markó Balázs.

Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai azt mutatják, hogy a korlátozás alá nem eső élelmiszerek erőteljesen drágultak: a tehéntej 10,95, a marhahús 11,99, a margarin 12,10, a déligyümölcsök 17,14, a sör 18,20, a kávé pedig 24,66 százalékkal.

„Ez az aszimmetrikus folyamat a kiskereskedők árpolitikáját tükrözi, akik megpróbálják az alapélelmiszerek profitrátájának a korlátozását a nem szabályozott termékek árrésének növelésével kompenzálni, amivel a bevásárlói kosárnak erre a részére helyezik át az inflációs nyomást” – magyarázza Rácz Béla-Gergely, a kutatócsoport tagja.

A kutatás hangsúlyozza, hogy a hazai élelmiszeripart a kis cégek dominálják, márpedig az árrés korlátozása ezeket érzékenyebben érinti, mint a nagyvállalatokat.

„Az árrésplafon nem az infláció fő okai - a nagy költségvetési hiány, az energia és az alapanyagok világpiaci árának az emelkedése – ellen irányul, ezért nem tudja csökkenteni az inflációt és közép-, illetve hosszútávú megoldást nyújtani a megélhetési költségek válságára” - összegzi Szász Levente, a kutatási projekt koordinátora.