Ha a Közel-Keleten dörögnek a fegyverek, azt előbb-utóbb a hazai autótulajdonosok is megérzik.

Hétfőn reggel 1,1 százalékkal, unciánként 1852 dollárra nőtt az arany ára a New York-i árutőzsdén. „Az, hogy csupán 1 százalékkal drágult a nemesfém, nem jelent tulajdonképpen semmit, azonban, ha a közel-keleti régióban súlyosabb eszkaláció következne be, akkor jóval nagyobb elmozdulások következhetnek az arany árfolyamában” – érvelt a Bloombergnek David Lennox, a Fat Prophets elemzője.

Az arany árfolyama a múlt héten még féléves mélyponton volt, miután az amerikai hosszú lejáratú államkötvények hozamai 16 éves rekordra emelkedtek, írja a Világgazdaság. Ha a hétvégén a Hamasz nem intézett volna váratlan támadást Izrael ellen, az arany valószínűleg tovább veszített volna az  értékéből, hiszen pénteken jó hírek érkeztek az amerikai gazdaságról, sokkal több új munkahely jött létre az Egyesült Államokban, mint azt az elemzők várták.

A sanghaji árutőzsde a New York-inál érzékenyebben reagált a közel-keleti konfliktusra, ott 2,7 százalékkal nőtt a nemesfém árfolyama. Az arany drágulása lényegében törvényszerűnek mondható olyankor, amikor fokozódik a nemzetközi feszültség, eluralkodik a bizonytalanság a befektetők körében.

Nem csupán az arany ára nőtt, hanem a kőolajé is, ami szintén borítékolható volt. A New York-i árutőzsdén a Light Sweet Crude olajfajta ára hozzávetőleg 4 százalékkal, 3,28 dollárral emelkedett hétfőn, hordónként 86,07 dollárra. Hasonló folyamat játszódott a londoni ICE Futures, ahol a Brent nyersolaj 3,14 dollárral drágult, hordónként 87,72 dolláros áron kereskedtek vele hétfőn.

Egyelőre korai arról beszélni, hogyan hat ki a palesztin-izraeli háború a világgazdaságra, nyilatkozta Agustin Carstens, a Nemzetközi Fizetések Bankjának (BIS) vezérigazgatója. „Hagyományosan ezek a konfliktusok befolyásolják a kőolaj árát és a tőzsdei piacokat, de korai erről többet mondani” – idézi Carstenst az economica.net.