Erdélyben sokkal nagyobb a foglalkoztatottság, mint a Regátban
Kolozsban több mint duplája a dolgozók lakosságon belüli aránya, mint sok Kárpátokon túli megyében.
Románia egy gazdaságilag kétsebességes ország, óriási különbségek vannak a megyék között, ami megnyilvánul a munkaerőpiacon is. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2024 végén a munkavállalók száma 5,149 millió volt, ami a lakosság 27 százalékának felel meg.
A megyék elsöprő többségében az alkalmazottak részaránya ennél alacsonyabb, mindössze 10 megye és Bukarest haladja meg az országos átlagot.
A foglalkoztatottság tekintetében a főváros messze kiemelkedik a mezőnyből: a munkavállalók száma 1,097 millió, ami az összlakosság 63,7 százalékának felel meg. Bukarestben él a romániai dolgozók több mint 20 százaléka, miközben az ország lakosságának mindössze 9 százaléka összpontosul a városban, írja a Ziarul Financiar.
Az országos foglalkoztatottsági rátát meghaladó 10 megye között csak két regáti van: Ilfov (34,5 százalék) és Konstanca (30,2 százalék). A dolgozók aránya Kolozsban és Temesben a legmagasabb, 41,4, illetve 40,6 százalék, de jól áll Szeben (36,9 százalék), Brassó (36,4 százalék), Arad (33,3 százalék), Bihar (33,2 százalék), Fehér (31) és Hunyad (30,3) is.
Egy sor olyan megye is van ugyanakkor, ahol a lakosság kevesebb mint 20 százaléka áll alkalmazásban: Botoșani (15,7 százalék), Vaslui (16 százalék), Giurgiu (16,3 százalék), Teleorman (17,6 százalék), Călărași (17,6 százalék) stb.
A Kárpátokon innen Krassó-Szörényben a legalacsonyabb a munkavállalók aránya, 22,6 százalék, de gyenge a foglalkoztatottság Beszterce-Naszód (24,8 százalék), Hargita (25,6 százalék), Szilágy (25,6) és Szatmár (25,8) megyében is. Kovászna és Maros megyében nagyobb a foglalkoztatottság, mint Hargitában, az alkalmazottak aránya 26,7, illetve 28 százalék.
Azokban a megyékben, ahol alacsony a foglalkoztatottság, magas a mezőgazdaságban vagy a feketén dolgozók, illetve a nyugdíjasok aránya a lakosságon belül.