Százezrek céges tevékenységnek álcázzák a munkájukat, hogy elkerüljék a munkavállalókat terhelő adókat.

Ha mindenki, aki dolgozik, rendelkezne munkaszerződéssel, 7,44 millióra nőne a hazai munkavállalók száma, legalábbis az Országos Szakszervezeti Szövetség (BNS) által megrendelt tanulmány szerint. A tavalyi év végén 5,75 millió volt a munkavállalók száma, vagyis a tanulmány szerint másfél milliónál is többen vannak azok, akik nem munkaszerződés alapján dolgoznak.

Ezeknek az embereknek jelentős része nem feketemunkás, hanem olyanok, akik a munkavégzésnek különféle legális, munkaszerződést nem feltételező módozatait választották. A céljuk szinte minden esetben az, hogy a lehető legnagyobb legyen a nettó jövedelmük, vagyis hogy az adóterhet a minimálisan lehetségesre csökkentsék, írja a cursdeguvernare.ro.

A tanulmány szerzőinek számításai szerint egy egyéni vállakozó (PFA) azonos összegű bruttó jövedelem esetén 6,1 százalékkal több pénzt tarthat meg, mint egy munkaszerződéses. A mikrovállakozások és a kft.-k tulajdonosainak esetében a nyereség még nagyobb: plusz 21,5, illetve 24,26 százalék.

Egy 8998 lejes bruttó jövedelemből egy szerződéssel dolgozó munkavállaló 5148 lejt kap meg, a fennmaradó összeg pedig az államkasszába kerül. Ugyanakkora összegből egy egyéni vállalkozónak 5466 lejt hagy meg az állam, egy mikrovállakozás tulajdonosának 6254 lejt, egy kft.-t működtető személynek pedig 6397 lejt. Ennek fényében nem csoda, hogy százezrekre tehető azok száma, akik alternatívát keresnek az egyéni munkaszerződésre. Az ő esetükben a cégalapítás nem jelent valós vállalkozást, hanem csupán egy paravánt a munkavégzés elkendőzésére.

Ez a jelenség az oka annak, hogy az uniós tagországok közül nálunk az egyik legalacsonyabb a munkavállalók aránya. Idehaza az aktív korú lakosságnak csak 66,8 százaléka rendelkezik munkaviszonnyal. Ennél csak Olaszországban kisebb, de csak minimális mértékben, a munkaszerződéssel rendelkezők aránya, 66,7 százalék. Még Bulgáriában is többen dolgoznak munkaszerződéssel, mint nálunk, az aktív korú lakosság 73,9 százaléka.

A foglalkoztatottság terén az Európai Unióban az éllovas Hollandia, ahol a munkaképes lakosság 85,5 százaléka rendelkezik munkaviszonnyal.

Ha Romániának sikerülne feltornásznia magát az uniós átlagra, ami 75 százalék, az évi 18,7 milliárd lej pluszbevételt jelentene az államkassza számára, állítják a tanulmány szerzői.