Románia gazdasága idén 3,1 százalékkal, jövőre 3,3 százalékkal nőhet - jelentette ki kedden a Victoria-palotában a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OCDE) főtitkára.

Mathias Cormann a Románia gazdasági helyzetét értékelő OECD-jelentést ismertette. Emlékeztetett arra, hogy 2022-ben még 16,8 százalékos volt az éves infláció, amit a Román Nemzeti Bank erőfeszítéseinek köszönhetően azóta sikerült ugyan elfogadható szintre mérsékelni, de még mindig nagyon magas, és a munkaerőköltségek is emelkednek.

„Idén 3,1 százalékos, 2025-ben pedig 3,3 százalékos GDP-növekedést várunk. Az exportpiac javulására számítunk, aminek jótékony hatása lesz Románia gazdaságára is” – jelentette ki az OECD főtitkára.

Kifejtette, hogy a nemzetközi szervezet várakozásai szerint az inflációnak csökkennie kell ahhoz, hogy az életszínvonal javulása és a jövedelmek növekedése folytatódjon, ehhez azonban tartós reformokra és egy világos középtávú költségvetési konszolidációs tervre van szükség. Utóbbira amiatt – tette hozzá –, mert a deficit a tavalyi csökkenése ellenére továbbra is magas, és várhatóan idén is 6 százalékhoz fog közelíteni.

Mathias Cormann szerint csökkenteni kell az államadósságot is, mert ez teszi lehetővé a fenntartható növekedést. Ugyanakkor nyomást gyakorolt a költségvetésre a népesség elöregedése, mivel egyre több ember függ a nyugdíjtól, ezért Romániának meg kell találnia a módját annak is, hogy a többletkiadásokra tekintettel miként biztosíthat megfelelő szociális védelmet.

A nemzetközi szervezet főtitkára szerint a nyugdíjkorhatár meghosszabbítása pozitív hatással lenne a gazdaságra. Erre azért is van szükség, mert növelni kellene a költségvetési bevételeket, amelyek a GDP mindössze 27 százalékát teszi ki, szemben az OECD-tagállamok 44 százalékos átlagával. Mathias Cormann a kiadások lefaragását, az adórendszer digitalizálását és az adókedvezmények korlátozását is szükségesnek tartja. Emellett szerinte Romániában növelni kellene a termelékenységet, amelynek az éves növekedési üteme az utóbbi időszakban 3 százalékra csökkent. Úgy vélekedett, hogy az országnak ehhez teljes mértékben ki kellene használnia az uniós forrásokat.

Végezetül Mathias Cormann megjegyezte azt is, hogy folytatni kell a korrupció visszaszorítását, szigorítani kell a lobbiszabályokon, és kerülni kellene a sürgősségi rendeletekkel történő kormányzást.