A február elején életbe lépett uniós embargó hatására 16 százalékkal esett vissza az orosz kivitel, írja a Világgazdaság.

Hathetes mélypontjánál jár az orosz olajexport, pedig még bő két hét van hátra a korábban beharangozott, márciusban esedékes termeléscsökkentésig. Február 4–10. között az orosz olajkivitel napi átlagban 562 ezer hordóval, 16 százalékkal esett vissza.

A csökkenés annak ellenére jelentkezett, hogy a balti-tengeri kikötőkön keresztül bonyolított kivitel növekedett. A csendes-óceáni és a fekete-tengeri forgalom azonban drasztikusan beszakadt, napi több mint félmillió hordós csökkenést elkönyvelve. A friss adatok megmutatják, miért lesz fontos Oroszország számára a márciusban esedékes termeléscsökkentés.

Az oroszok márciustól napi félmillió hordóval, azaz teljes termelésük 5 százalékával megvágják a felszínre hozott mennyiséget. A kitermelés visszafogását a nyugati ársapka elleni válaszlépésként hirdetik, ugyanakkor a forgalmuk 16 százalékos visszaesése rámutat ennek a magyarázatnak a fonák voltára. Ezenfelül kiemelendő, hogy a még megmaradt partnereikkel való kereskedés költsége drasztikusan megnőtt: a nyugati vizekről való kvázi kitiltás a távolság és a menetidő megnövekedését hozta magával, a kiszolgáltatottság pedig a tankereket üzemeltető vállalatok profitját növelte. A szállítmányozó cégek akár hússzoros árat is elkérnek az orosz olaj transzportjáért.

Négyhetes távlatban a vízi szállítmányozás napi 235 ezer hordóval, 3,2 millióra csökkent.

Az olajexport csökkenése mellett a gáz iránti kereslet is megcsappant, 25,1 százalékkal, 184,4 milliárd köbméterre esett vissza a tavalyi esztendő során. A csökkenés mögött az Északi Áramlat gázvezetéket ért támadás, illetve az európai felvevőpiac szűkülése állhat. Alekszandr Novak orosz miniszterelnök-helyettes hozzátette: Kínával a tavalyi év során rekordmennyiségű, 15,5 milliárd köbméteres gázkereskedelmet bonyolított az ország.

Oroszország a nyugati olajszankciók életbelépése óta leginkább Kínával, Indiával, Törökországgal és Bulgáriával kereskedik – a forgalom azonban velük kapcsolatban is csökkent négyhetes távlatban, 3,07 millió hordós napi átlagra. A volumen visszaesése mellett a Brent és az Ural olaj árának visszaesése is érzékenyen érinti az oroszokat.

A Nemzetközi Energia Ügynökség vezetője, Fatih Birol szerint az alacsony világpiaci árak a szankciókkal együtt eddig több mint 8 milliárd dolláros bevételkiesést okoztak az orosz állam számára. Ez az összeg azonban az idén minden bizonnyal jelentősen megnő: a szakember szerint az orosz félnek több tíz milliárdos kiesésre kell számítania.