Ehhez két folyót kellene hajózhatóvá tenni, amin már a kommunizmus idején elkezdtek dolgozni.

Lát fantáziát a kormány Nicolae Ceaușescu grandomán tervében, mely kikötővárossá tenné Bukarestet. A Szállítás- és Infrastruktúraügyi Minisztérium közbeszerzési eljárást hirdetett meg a Bukarest-Duna-csatorna létrehozását célzó beruházás megvalósíthatósági tanulmányának aktualizálására. A feladatra két cég jelentkezett, írja az economedia.ro. A tárca már tavaly is nekifutott a dolognak, azonban akkor nem akadt egyetlen jelentkező sem.

A minisztériumnak december 8-ig kell végeznie az ajánlatok értékelésével. A majdani győztesnek 11 hónap áll majd rendelkezésére a tanulmány átdolgozására, amire a tárca legfeljebb 6 millió lejt fizet majd ki.

A Bukarest-Duna-csatorna megnevezés becsapós, mivel tulajdonképpen a Dâmbovița és az Argeș folyók hajózhatóvá tételéről van szó. Előbbin 14 méteres szintkülönbséget kell leküzdeni két zsilip segítségével, utóbbin 53 méteres szintkülönbséget négy zsilippel. Mindkét folyó trapéz keresztmetszetű csatornává válna, a Dâmbovița 40, az Argeș pedig 80 méter hosszú alappal. A két csatorna minimális mélysége 4,5 méter lenne.

Az elképzelések szerint Bukarestnek két kikötője lenne, Glina és December 1 településeken. A beruházás eredményeként vízi összeköttetés jönne létre a főváros és Konstanca között, illetve a főváros és valamennyi Duna-parti város között. A tervek szerint a két csatornán évi 24 millió tonna árut lehetne szállítani.  

A Bukarest-Duna-csatorna megépítése 1968-ban kezdődött. 1989-ig Ceaușescuék 2,7 milliárd eurónak megfelelő értékű pénzt öltek bele. A rendszerváltás után a munkálatokat pénzhiány miatt leállították. Szakértői vélemények szerint a leállításkor a beruházás kb. 70 százalékban kész volt, azonban időközben a már kivitelezett részek állaga nagyban leromlott.

A csatorna befejezésének ötlete egyszer már felmerült, 2014-ben. Akkor 1,5 milliárd euróra becsülték a beruházás folytatásának költségeit, ez az érték azonban most már biztosan sokkal magasabb. Nyolc évvel ezelőtt elnapolták a tervet, mivel egyértelmű volt, hogy egyrészt az ország nem rendelkezik a szükséges anyagi erőforrásokkal, másrészt prioritást élvez a közúti és a vasúti infrastruktúra fejlesztése.

Ha a kormány úgy dönt, hogy belevág a csatornaépítésbe, akkor az a rendszerváltás utáni időszak legnagyobb beruházása lesz, aminek a kivitelezésén, az előzetes becslések szerint 21 600 ember fog dolgozni.