Bolojan tiszteletbeli tanácsadója a közkiadások visszafogását és a beruházások felgyorsítását javasolja
A kormányfő tiszteletbeli tanácsadója szerint a deficitcsökkentő intézkedések terheit a következő időszakban teljes mértékben a közszférának kell viselnie, a gazdaság növekedését pedig a beruházások felgyorsításával kell elérni a következő két évben.
Iancu Guda közgazdász erről egy szakmai konferencián beszélt kedden. Ilie Bolojan miniszterelnök tiszteletbeli tanácsadója hangsúlyozta: nincs szükség újabb adóemelésekre, a költségvetési konszolidációt a közkiadások visszafogásával kell folytatni. Emlékeztetett, hogy a költségvetési kiadások 2024-ben mintegy 30 százalékkal haladták meg a bevételeket, a különbség 2025-ben 23 százalékra mérséklődött, és ezt a kiigazítási pályát kell folytatni annak érdekében, hogy a hiány 2030-ra 3 százalék alá csökkenjen.

Az Agerpres beszámolója szerint a szakértő beszélt arról is, hogy mikrovállalatok 2017-ben bevezetett adórendszere nem ösztönözte érdemben a profit újrabefektetését, inkább a kifizetett osztalékok növekedéséhez vezetett. Szerinte a bevételalapú adóztatás egyetlen pozitív hatása az volt, hogy átláthatóbbá vált a cégek nyeresége, de ez szerinte nem helyettesíti a szürkegazdaság visszaszorításához szükséges strukturális intézkedéseket.
Hozzátette, hogy a romániai vállalatok adóterhe továbbra is az uniós átlag alatt marad: a profitadó 16 százalék, szemben a mintegy 23 százalékos uniós átlaggal, az osztalékadó szintén 16 százalék, míg az uniós átlag 24 százalék. Ezért szerinte Románia versenyképességének megőrzése érdekében a jövőben sem indokoltak újabb adóemelések.
Guda szerint a fogyasztásra – különösen az importra – épülő növekedési modell hosszabb távon nem fenntartható, amit az államadósság növekedése és a gazdaság gyenge teljesítménye is alátámaszt: 2022 óta a román GDP negyedéves növekedése minimális, és két technikai recessziós időszak is volt. Elmondta, hogy makrogazdasági szinten döntő lesz a következő két évben a beruházások növelése, különösen az uniós források és a helyreállítási alap (PNRR) felhasználásával. Emlékeztetett, hogy a múlt évben is a GDP 8,2 százalékát kitevő beruházások mérsékelték a gazdasági növekedés lassulását a stagnáló fogyasztás körülményei között.
A közgazdász szerint mikrogazdasági szinten egyes vállalatok betételcsökkenése vagy fizetésképtelensége más cégek számára piacszerzési lehetőséget teremthet. Szerinte a beruházó vállalatok még szűkülő piacon is növelhetik részesedésüket és bővülhetnek, különösen gazdasági lassulás idején, amikor kedvezőbb feltételekkel lehet eszközöket felvásárolni.
Példaként a Dedeman terjeszkedését említette, rámutatva, hogy telkeinek és épületeinek több mint kétharmadát gazdasági visszaesés vagy stagnálás idején vásárolta meg a barkácsáruház-láncot működtető vállalat, ami szerinte azt mutatja, hogy a beruházások válságidőszakban is növekedési lehetőséget teremthetnek. „A beruházások kulcsfontosságúak, de csak gondosan kezelt kockázatok mellett” – szögezte le Iancu Guda.
CSAK SAJÁT