Az idei évre vonatkozó költségvetési kilátások „jelentősen kedvezőbbek”, mint egy évvel ezelőtt voltak – nyilatkozta csütörtökön az Agerpres hírügynökségnek Tánczos Barna miniszterelnök-helyettes, az állami költségvetési törvény előkészítésének elkezdése kapcsán, hangsúlyozva, hogy az idei év kiemelt prioritása továbbra is a PNRR-források lehívása.

Tánczos Barna elmondta, hogy szerdán a kormányban sor került egy első egyeztetésre a helyi önkormányzatok képviselőivel a helyi költségvetésekbe kerülő összegek felosztásáról és kiegyenlítéséről, nevezetesen a személyi jövedelemadó és az áfa vonatkozásában.
Ugyanakkor szó esett a helyi adók emeléséből származó többletbevételekről is.

„Első következtetésként elmondható, hogy a helyi hatóságok képviselői továbbra is ragaszkodnak ahhoz az évek óta alkalmazott elvhez, miszerint a személyi jövedelemadó 100%-ban a helyi önkormányzatok bevételi forrása maradjon” – jelentette ki Tánczos Barna.

Hangsúlyozta, hogy indokolatlan a helyi hatóságok azon félelme, miszerint a személyi jövedelemadóból származó többletösszegek az állami költségvetésbe kerülnének.
Elmondása szerint a 2025-ös költségvetési végrehajtás elemzése azt mutatja, hogy az új számítási képlet és a kiegyenlítési mechanizmus – amely az országos szintre kiterjesztett szolidaritási alapon nyugszik – pozitív eredményeket hozott mind az állami költségvetés, mind a helyi önkormányzatok számára.

„A pénzügyminisztérium képviselői bemutatták a tavalyi költségvetési végrehajtást, amelyből kiderül, hogy az új számítási képletek és az új kiegyenlítési mechanizmus – amely az országos szintre kiterjesztett szolidaritási alapot használja – kedvező eredményeket hozott mind a helyi hatóságok, mind az állami költségvetés számára. Az állami költségvetés több mint kétmilliárd lejt takarított meg az egyensúlyozásra korábban felhasznált áfából. Ugyanakkor növekedtek a helyi önkormányzatok személyi jövedelemadóból származó bevételei, és igazságosabb, átgondoltabb elosztás valósult meg: azok a közösségek, ipari vagy fejlettebb központok, amelyek az országos átlaghoz képest lényegesen nagyobb személyi jövedelemadó-bevételekkel rendelkeznek, nagyobb mértékben járultak hozzá a szolidaritási alaphoz, így a kevesebb pénzügyi erőforrással rendelkező önkormányzatok támogatást kaphattak, és országos szinten ésszerűbb elosztás valósult meg” – fejtette ki a miniszterelnök-helyettes.

Tánczos Barna megemlítette, hogy a kormány 2026-ban is fenn kívánja tartani ezeket az elveket, annak érdekében, hogy megtakarításokat érjen el az állami költségvetésben, valamint biztosítsa a helyi közigazgatások működéséhez és fejlesztéséhez szükséges forrásokat.

Elmondta továbbá, hogy a következő időszakban a pénzügyminisztérium szimulációkat készít a 2026-os költségvetésre vonatkozóan, ezt követően pedig újabb egyeztetésekre kerül sor a helyi közigazgatási szervezetek képviselőivel.
A 2026-os költségvetés parlamenti eljárásával kapcsolatban a miniszterelnök-helyettes közölte, hogy az február közepén veszi kezdetét, a végső szavazást február végére tervezik.

Tánczos szerint a költségvetési kilátások „jelentősen kedvezőbbek”, mint egy évvel ezelőtt.
„A kilátások jelentősen jobbak, mint egy évvel ezelőtt. A 2025-ös költségvetési végrehajtás azt mutatja, hogy néhány minisztérium példájából kiindulva – amelyeknek sikerült csökkenteniük működési kiadásaikat, beleértve a személyi jellegű költségeket is – ez megoldást jelenthet a kormány számára: a bürokrácia csökkentése, az országos szintű személyi költségek mérséklése, ezáltal kisebb nyomás nehezedik a költségvetésre, és lehetőség nyílik a költségvetési hiány folyamatos csökkentésére” – fogalmazott Tánczos.
Hangsúlyozta, hogy 2026 abszolút prioritása továbbra is a PNRR- és kohéziós alapok lehívása, valamint a központi és helyi közigazgatás reformjainak végrehajtása.

Reményét fejezte ki, hogy a jövő héten megkezdődik a felelősségvállalási eljárás a központi és helyi közigazgatás reformját célzó jogszabálycsomagra vonatkozóan.

Tánczos szerint csütörtök reggel újabb egyeztetés zajlott a pénzügyminisztériumban a gazdasági újraindítást célzó csomagról, annak érdekében, hogy az is véglegesíthető legyen, és a közigazgatási reformcsomaggal párhuzamosan jóváhagyják, így 2026-tól egy új eszköz álljon rendelkezésre a gazdasági növekedés és a magánberuházások ösztönzésére Romániában.

Kapcsolódó

Bolojan: További adóemelések nélkül dolgoznak a 2026-os költségvetésen

Ilie Bolojan miniszterelnök kijelentette, hogy ebben az időszakban a kormány képviselői „reális alapokon” nyugvó  2026-os állami költségvetésen dolgoznak, hangsúlyozva, hogy a cél „a gazdasági újraindítás és a beruházások költségvetése”.

deficit költségvetés adóemelés Ilie Bolojan hiánycél

Tánczos emlékeztetett arra, hogy egy évvel ezelőtt Románia azzal a kockázattal szembesült, hogy a hitelminősítő intézetek a „bóvli (junk)” kategóriába sorolják vissza, valamint fennállt az európai uniós források felfüggesztésének veszélye is, amennyiben nem történnek jelentős reformok.

„Tavaly Románia gyakorlatilag képes volt elhárítani azt az óriási kockázatot, hogy elveszítse a nemzetközi piacokról való finanszírozási képességét és az európai uniós forrásokat, mivel az év közepén egyértelmű jelzést kaptunk: komoly reformok nélkül Románia felfüggesztésre kerül az uniós források lehívásában mindaddig, amíg ezeket a reformokat nem hajtja végre. Mindkét kockázatot sikerült elhárítani, Románia viszonylag jó évet zárt, és visszatért a fiskális-költségvetési stabilitás pályájára. Természetesen nem lehet egyetlen év alatt bepótolni mindazt, ami évekig elmaradt, de jó irányban haladunk, amit nemzetközi szinten és az Európai Bizottság részéről is elismernek. Románia jelenleg nem tudna fennmaradni nemzetközi hitelek és európai uniós források nélkül, ezért rendkívül fontos, hogy ezek a kockázatok 2026-ban se jelenjenek meg újra” – zárta nyilatkozatát Tánczos Barna.