Folytatódik az ész nélküli költekezés, sokmilliárd lejes, teljes mértékben hipotetikus, sőt, valószínűtlen bevételekkel számol a Ciolacu-kabinet.

Amint az várható volt, szerdán a parlament nagy szavazattöbbséggel elfogadta a központi költségvetés 2024-es tervezetét. A Ciolacu-kabinet jövőre a 3,5 százalékos gazdasági növekedéssel, az adóbevételek 30 milliárd lejjel való emelkedésével és 5 százalékos GDP-arányos deficittel számol.

„Ez egyértelműen egy választási év költségvetése. Ennyire problémás büdzséje, melyet a szakértők minden irányból bírálnak, ennek az országnak 15 éve nem volt” – értékelte a Maszol számára a tervezetet Králik Lóránd, a Partiumi Keresztény Egyetem (PKE) közgazdász adjunktusa, hozzátéve, hogy folytatódik a mindenkori kormányok évek óta tartó gyakorlata, az „ész nélküli költekezés”.

Túlbecsült bevételek, alábecsült kiadások

A pénzügyi elemzők egybehangzó véleménye szerint a kormány, akárcsak az idei költségvetés esetében, túlbecsülte a bevételeket, ellenben alábecsülte a kiadásokat. Idén a vártnál 12 milliárd lejjel, 7 százalékkal kevesebb folyt be az államkasszába adóbevételek formájában. „Most erre még 30 milliárdot rátettek” – mondja Králik.

Ez annak ellenére erősen eltúlzott prognózis, hogy a fizetésemelések adótöbbletet generálnak, s az adóemelésnek köszönhetően több folyik majd be társasági adóból is. A Költségvetési Tanács véleménye szerint a kormány, teljes mértékben hipotetikus feltételekre alapozva, 19 milliárd lejjel becsülte túl az adóbevételeket. A konzultatív szerepet betöltő testület szerint a kiadások 4,5 milliárd lejjel meg fogják haladni a tervezett értéket, a jövő évi deficit pedig nem 5, hanem 6,4 százalék lesz. A Költségvetési Tanács tavalyi kifogásai is megalapozottnak bizonyultak, már 2022 decemberében 6 százalék körülire becsülte az idei költségvetési hiányt, szemben a kormány illuzórikus, 4,4 százalékos hiánycéljával.

A Ciolacu-kabinet leginkább az áfa tekintetében vetette el a sulykot, melyből az ideinél 15 százalékkal több pénzre számít, amit az adóhatóság (ANAF) digitalizálására és az adóbehajtás hatékonyságának növelésére alapoz. „Normálisan pár százalékos növekedésre kellene számítanunk 2023-hoz képest. A 15 százalék túl soknak tűnik” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Emilian Duca adótanácsadó.

„A szlogenek szintjén túl az adóbehajtás digitalizálása megfelelő informatikai infrastruktúrát feltételez. Ez az ANAF esetében nem létezik, amit áprilisban Sebastian Burduja, aki akkor még digitalizálásért felelős miniszter volt, is elismert. Jelenleg ott tartunk, hogy novemberben Ciolacu az ANAF digitalizálási stratégiájáról tárgyalt. Hiába teszik kötelezővé januártól az elektronikus számlák használatát, az ANAF rendszere nem képes többmillió számlát fogadni, már a kísérleti szakaszban napokra lefagyott” – mondja a PKE oktatója.

Kapcsolódó

Hatszor több pénzt osztott idén a tartalékalapból a kormány, mint az elmúlt években

Tavaly 3,6 milliárd lej került szétosztásra ebből a forrásból, míg idén 24 milliárdnál többet, s még nincs vége az évnek.  

költségvetés költségvetési hiány költségvetés-kiigazítás tartalékalap

Az áfabehajtás hatékonyságára a digitalizálás nagy hatással van, azonban az ezen a téren jeleskedő országokban az adóhatóság költségvetésének 10-20 százalékát költik informatikai fejlesztésre. Az ANAF esetében ez az arány idén az 1 százalékot sem érte el.

„De ha 10 százalék volna a ráfordítás, az sem hozna azonnali hatást. A 2024-es digitalizálás 2025-től éreztetné a hatását, több lépcsőben, éveken át javulna az áfabehajtás hatékonysága” – magyarázza Králik Lóránd.

Ez a véleménye a Költségvetési Tanácsnak is, mely teljesen ireálisnak tartja, hogy miközben Romániában évek óta a GDP 30 százaléka alatt van az államkasszába befolyt adó értéke, jövőre hirtelen 33,8 százalékot tegyen ki.  

Besegíthet az időjárás

A büdzsé tervezetében nem csak a bevételek vannak túlbecsülve, hanem a gazdasági növekedés is, mutatott rá a liberális párti Teodor Stolojan korábbi kormányfő. A belső fogyasztás nem képes már hajtani a növekedést, s mivel a legfőbb kereskedelmi partner, Németország az idei évet technikai recesszióban zárja, s jövőre is csak 1 százalék alatti növekedésre számíthat, Románia esetében fölöttébb valószínűtlennek tűnik a GDP 3,5 százalékos bővülése.

Ami megdobhatja a hazai növekedést az a mezőgazdaság, ami azonban ki van szolgáltatva az időjárásnak, s a kedvező időjárásra alapozni egy költségvetést, egyet jelent a felelőtlenséggel.

A 2024-es büdzsének van egy nagy pozitívuma is, hogy a GDP 7 százalékát szánja beruházásokra. Ugyanakkor ennek is van egy gyenge pontja, mégpedig, hogy túlságosan nagy mértékben alapoz az uniós forrásokra. Ez azért veszélyes, mert fennáll a veszélye, hogy a be nem tartott költségvetési hiánycél miatt Románia nem fogja megkapni az Európai Uniótól a számára elkülönített pénz egy részét.

A jövő évi költségvetés-tervezet egyik legnagyobb nyertese a védelmi tárca, mely a GDP 2,5 százalékát kapja, a legnagyobb vesztesei pedig az önkormányzatok, melyektől jelentős összegeket von el a kormány.

„Legutóbb a 2008-as költségvetés volt ennyire irreális, mint a jövő évi, aminek az lett a vége, hogy a kormány a közalkalmazotti béreket sem tudta kifizetni” – sommázza a büdzsé elemzését Králik Lóránd.

Hasonlóan kritikusak más gazdasági elemzők is. Ionuț Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza 6,5 százalékos hiányra számít 2024-ben. „Azt hiszem, hogy korrekciókra lesz szükség, mert a dolgok nem a tervek szerint alakulnak majd” – mondja a szakember.

„A megoldás a költségvetés újratervezése, más megoldást nem látok. Újratervezés reális alapokon, összhangban a jelenlegi és a jövőre várható makrogazdasági helyzettel. Nem látok más megoldást, annyira nagyok a különbségek a tervezet és aközött, amit a gazdaság produkálhat” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Laurian Lungu gazdasági elemző.