Másfél milliónál több azok száma, akiknek a bruttó fizetésük, ha csak pár lejjel is, de több a minimálbérnél, ellenben a nettójuk kevesebb.

Augusztusban 1,06 millió romániai dolgozót fizettek minimálbérrel, 3,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, derül ki a munkaügyi felügyelőség adataiból. A munkaszerződések száma 6,6 millió, ami azt jelenti, hogy a dolgozók 16,1 százaléka minimálbéres.

A valóságban a minimálbéresek száma, illetve részaránya jóval nagyobb, rengetegen vannak ugyanis azok, akik alig valamivel keresnek többet a törvényt által előírt minimális összegnél. A bruttó minimálbér értéke jelenleg 4050 lej, ugyanakkor rengetegen keresnek 4050 és 4100 lej közötti összeget. Ők hivatalosan nem minősülnek minimálbéresnek, valójában azonban azok, sőt, rosszabb helyzetben vannak, mintha minimálbérrel fizetnék őket. A calculator-salarii.ro számításai szerint bruttó 4050 lejnek 2574 lej a nettója, 4100-nak azonban csak 2477 lej, vagyis közel 100 lejjel kevesebb. Ennek az oka az, a minimálbérből 300 lej adómentes, ha azonban a bruttó fizetés csak pár lejjel is meghaladja a minimális értéket, akkor már nem jár a kedvezmény. A minimálbérből 1476 lejt vesz el az állam jövedelemadó, nyugdíjjárulék és egészségbiztosítási járulék formájában, míg 4100 lejből már 1623 lej az elvonás.  

A hivatalos adatok szerint augusztusban 1,533 millió dolgozó keresett bruttóban a minimálbér és 4100 lej közötti összeget. Legtöbben közülük a kereskedelemben dolgoztak (318 509 fő), de sokan tevékenykednek a feldolgozóiparban (259 995 fő), az adminisztratív szolgáltatások (187 168), a szállítás és raktározás (184 667) területén, valamint a vendéglátóiparban (128 856). Ezen ágazatok mindegyikében többen vannak a 4100 lejnél kevesebbet keresők, mint a minimálbéresek, a kereskedelemben kétszer annyian. Meglepő módon a közigazgatásban és a fegyveres testületeknél is szép számmal vannak 4100 lejnél nem többet keresők, egész pontosan 71 412-en. A nagy ágazatok közül a kitermelőiparban és az energetikában vannak legkevesebben ilyen helyzetben, 1844, illetve 1805 fő.

A munkáltatók tulajdonképpen kitolnak az alkalmazottjaikkal, amikor pár lejjel a minimálbér fölé emelik a fizetésüket, s ők maguk sem járnak jól vele. Bruttó 4050 lej után a munkaadó 84 lejt fizet az államnak, 4100 lej esetén pedig 92 lejt. Annak, hogy mégis tömegesen járnak el így, egy jószándék szülte, de átgondolatlanul megalkotott, ezért aztán rossz jogszabály az oka.

Elméletben nő, gyakorlatilag csökken

A 142/2021-es sürgősségi kormányrendelet 2024 januárja óta arra kötelezi a munkáltatókat, hogy miután két évig minimálbérrel fizettek egy dolgozót, emeljék fel a bérét. A gond az, hogy nincs megszabva a bérfejlesztés minimális mértéke, amely pár lej is lehet. A cégek eleget is tesznek az előírásnak, formálisan növelve a dolgozó fizetését, ami azonban gyakorlatilag a jövedelem csökkenését vonja maga után. Így példázza gyönyörűen a szóban forgó szabályozás, hogy a mondás, miszerint „a pokolba vezető út jószándékkal van kikövezve”, igaz a törvényalkotás területén is. A jelenlegi visszás helyzetre megoldást jelentene, ha a jogszabály szövegét azzal egészítenék ki, hogy a béremelés eredményeként a nettó jövedelem nem csökkenhet.

Valószínű, hogy a munkaadók egy része feketén kompenzálja a dolgozóit azért, amiért csökkent a nettó fizetése. „Tudjuk, hogy Romániában vannak informális kifizetések, így aztán nem mondhatjuk, hogy ezek a számok jelentik egy munkavállaló havi bevételeit” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Raluca Pârvu, a BPI Románia munkaközvetítő cég igazgatója. Természetesen a zsebbe történő fizetés gyakorlata a minimálbéreseknél is létezik.

A humánerőforrás szakember hozzáteszi, hogy uniós viszonylatban nem lógunk ki a sorból a minimálbéresek arányának a tekintetében. „Összehasonlítva más európai országokkal, Románia a középmezőnyben van a minimálbért kereső alkalmazottak arányának tekintetében. Köztudott ugyanakkor, hogy az Európai Unió nem minden országában van minimálbér” – mondja Raluca Pârvu.

Ez abban az esetben igaz, ha szigorúan csak a statisztikában szereplő minimálbéresekkel számolunk. Ha azonban figyelembe vesszük a papíron nem, a valóságban azonban minimálbéres dolgozókat is, az összkép igazán elkeserítő. A két kategória összesen 2,602 milliót jelent, ami a 6,6 millió munkaszerződésnek a 39 százaléka. Ennyi azoknak a romániai dolgozóknak a részaránya, akik, legalábbis papíron, minimálbért vagy annál is kevesebbet keresnek.