Az illegális hulladékimport elleni küzdelem címén betarthatatlan elvárások elé állítaná a kormány a second-hand divetcikkekkel kereskedőket.

Online aláírásgyűjtést indított a használtruha kereskedelemmel foglalkozó cégeket tömörítő egyesület, az Aretex. A kezdeményezés célja, hogy rávegye a kormányt, vonja vissza az ágazat szabályozásának átalakítására vonatkozó sürgősségi rendelet tervezetét.

Annak ellenére, hogy a kifogásolt tervezet az illegális hulladékimport ellen irányul, valójában a használt ruhát és -lábbelit forgalmazó cégeket tenné tönkre, állítják a kezdeményezők. „Jelenlegi formájában 14 intézkedés érinti közvetlenül a second-hand üzletágat, miközben egyetlen egy sem irányul célzottan az illegális hulladékimport ellen” – olvasható a petícióban.

Az Aratex szerint a tervezett szabályozás „kevesebb választási lehetőséget és magasabb árakat jelentene a használtruhák esetében”, valamint korlátozottabb hozzáférési lehetőséget, „mivel sok üzlet kénytelen lenne bezárni a megnövekedett költségek miatt”. Az egyesület úgy látja, hogy 10 ezernél több munkahely van veszélyben.

Ha a kormány elképzeléseit gyakorlatba ültetik, az kizárólag a rövid távú használatra gyártott, úgynevezett fast fashion termékeknek fog kedvezni, hangsúlyozzák a környezetvédelmi minisztériumnak és a gazdasági tárcának címzett beadvány szerzői. Ezek, a jellemzően silány minőségű ruhadarabok és lábbelik, főleg olyan online áruházakon keresztül árasztják el a hazai piacot, mint a Temu, a Shein és a Trendyol.   

Szerda kora délutánig közel 6400 aláírás gyűlt össze, pár óra alatt több százzal szaporodott a számuk. A petíciót április 15-ig lehet aláírni, ITT. 

A használt ruha nem hulladék

A kritikusai szerint a sürgősségi kormányrendelet tervezete már a terminológia szintjén elhibázott, mivel nem tesz különbséget használt termék és hulladék között. A javasolt szabályozás teljesíthetetlen elvárásokat állít a kereskedők elé. Kötelező lenne a ruhadarabok egyenkénti címkézése már a nagybani forgalomban is, márpedig ezek bálákban, zsákokban érkeznek. A napi 10-50 tonna kapacitású válogató üzemek termelékenysége drasztikusan visszaesne, ha darabonkénti címkézéssel kellene bajlódniuk. A használt ruhákat és lábbeliket jelenleg is felcímkézve hozzák forgalomba, azonban ezt a munkát a kiskereskedők végzik.  

Egy másik képtelenség, hogy a címkéken fel kellene tüntetni a termék összetételét és a gyártáshoz használt adalékanyagokat. Ezekkel az információkkal a second hand ágazat szereplői nem rendelkeznek. Abszurd előírás az is, hogy az importáru csak az Országos Fogyasztóvédelmi Hatóság (ANPC) munkaideje alatt léphet be az országba. Ez azt jelentené, hogy egy fuvarozónak akár 10-12 órán át kellene várakoznia a határon.

A jogszabály-tervezet előírja, hogy a használt termékeket anyag és szín alapján kell szortírozni, amit sem csinál, mivel teljesen értelmetlen. Kötelezővé tenné minden egyes ruhadarab mosását és vasalását, ami a drasztikusan emelné az árakat, illetve a termékskála jelentős részének a forgalmazása veszteségessé válna.

Pénzszűke és környezettudatosság

„Ha a rendeletnek a címkézésre és a kezelésre vonatkozó előírásai jelenlegi formájukban hatályba lépnek, akkor, sajnálatos módon, ez az ágazat leáll, mivel a törvényi szabályozást senki sem fogja tudni betartani. És akkor fennáll a veszélye, hogy 10 ezer ember elveszíti a munkahelyét” – nyilatkozta az Adevărul napilapnak Gündisch Zoltán, az Aratex elnöke. Hozzáttte, hogy ez negatívan befolyásolná az államháztartás bevételeit is.  

A Bridge to Information platform adatai szerint 2024-ben 2717 cég foglalkozott használt ruházati cikkekkel, az ágazati árbvétel 918,8 millió lej volt. Néhány év alatt a piac duplájára nőtt, hiszen 2018-ban még csak 467,2 millió lejt tett ki a forgalom. Valójában az ágazat ennél nagyobb, mivel a piaci szereplők egy része nem a 4779-es CAEN kódhoz van besorolva, hanem a 4771-eshez, amely bármilyen ruházati cikk kiskereskedelmi forgalmazására vonatkozik. Így például, 4771-es kóddal működik az egyik legnagyobb piaci szereplő, a Humana, amely közel 81 millió lejes árbevétellel zárta a 2024-es évet.  

A használtruha kereskedések vásárlói nagyon heterogén közösséget alkotnak. Egy részük pénzügyi kényszerből vásárol más által levetett termékeket. Másokat az egyediség vágya vezérel, nem szeretik, ha az általuk viselt ruhadarabok hasonmásai jönnek velük szembe az utcán, s egyre többen vannak azok, akik környezetvédelmi megfontolásból vásárolnak újrahasznosított termékeket.

Kapcsolódó

A fenntarthatóság, mint marketingeszköz: a használt ruhák piaca felé kacsintgatnak a nagy divatcégek

Egy ideje a cégek már mindent a fenntarthatóság nevében próbálnak meg lenyomni a vásárlók torkán, s nem kivétel ez alól a divatipar sem.  

öltözködés divat használtruha használt ruha kereskedés

„A jelenlegi gazdasági környezet és a pénztárcákra nehezedő nyomás arra késztette az embereket, hogy (…) másodkézből származó termékeket vásárolva takarékozkodjanak. A Z és a milleneumi generáció tagjainak 40 százaléka néhány havonta vásárol second-hand termékeket. Ugyanakkor világszinten a fogyasztók 24 százaléka a környezet iránti felelősségtől és egy fenntarthatóbb élet utáni vágytól vezérelve választ ilyen termékeket” – idézi a Ziarul Financiar az Euromonitor piackutató cég elemzését.

Elemzők szerint 2028-ig a használt divatcikkek piaca évente átlagban 12 százalékkal fog bővülni. A ThredUp tanulmánya szerint a second-hand termékek globálisan a teljes divatpiac 10 százalékát teszik ki. Ha ez hozzávetőleg Romániára is érvényes, akkor a valós forgalom jóval meghaladja a hivatalos számokat, mivel a divatpiac hazai értékét 5-6 milliárd euróra becsülik. A kormány illetékeseinek tízszer meg kellene gondolniuk, hogy érdemes-e olyan döntéseket hozniuk, amelyek egy ekkora gazdasági alágazat ellehetetlenítéséhez vezetnének.