Erőlködnek a központi és a helyi hatóságok, hogy megadóztassák a lakásokban működő szálláshelyeket, az eredmény nem túl fényes.

A nagyváradi polgármesteri hivatal 644 idegenforgalmi szálláshelyként hasznosított lakást tartott számon az év elején a bihari megyeszékhelyen. Ezek után évi 500 lej turisztikai illetéket kell fizetniük a tulajdonosoknak, azonban tavaly csak 225 személytől folyt be pénz ilyen jogcímen a város számlájára. Ez 200 ezer lejt meghaladó kiesést jelentett a helyi költségvetésnek, azonban a teljes veszteség ennél lényegesen nagyobb. A szálláshelyként hasznosított ingatlanok után fizetendő adó közel hatszorosa annak, amely a lakásként használtakat terheli, a négyszobásnál nagyobbak esetében pedig a bevételek 3 százalékát is be kell fizetnie a tulajdonosnak.

A nagyváradi önkormányzat felszólította az érintett lakástulajdonosokat, hogy március 31-ig tisztázzák ingatlanjaik helyzetét. Ha erre nem kerül sor, akkor a későbbi ellenőrzések során visszamenőleges hatállyal ötévi adók és illetékek befizetésére kötelezhetik őket, amire büntetőkamatot is felszámolnak, jelentette be Eduard Florea, a polgármesteri hivatal pénzügyi igazgatója.

Az önkormányzat azt követően leltározta fel a városban működő szálláshelyeket, hogy az Országos Statisztikai Intézet (INS) közölte, tavaly 6 százalékkal, mintegy 14 ezer fővel kevesebb turista töltött legalább egy éjszakát Nagyváradon, mint egy évvel korábban. A helyi turizmus fejlesztéséért felelős egyesület (APTOR) szerint a látszólagos visszaesés annak az eredménye, hogy a látogatók egy része illegálisan működő szálláshelyeket vett igénybe.

A feketén működő szálláshelyek miatt nem csupán a helyi költségvetést éri kár, hanem a központit is, ugyanis a tulajdonosok nem adóznak a bérbeadásból származó jövedelmek után. Az Airnbn-s statisztikákat közlő AirDNA adatai szerint tavaly a platformon keresztül a nagyváradi szálláshelyek 40 604 dollár, közel 180 ezer lej bevételt termeltek, ami után adózni kellett volna. A Booking és más online szállásfoglaló platformok esetében ilyen adatok nem elérhetőek.

Egy a statisztika, más a valóság

A nagyváradi helyzet egyáltalán nem különleges, valamennyi turisztikai vonzerővel rendelkező hazai településen illegális szálláshelyek tömkelege működik.  A Gazdasági, Vállakozásügyi és Turisztikai Minisztérium adatai szerint 28 500 körül van az engedéllyel működő romániai idegenforgalmi szálláshelyek száma. Közülük mintegy 4400 a turistáknak bérbe adott lakás és szoba, amelyeket különféle szállásfoglaló online platformokon (Booking, Airbnb stb.) hirdetnek a tulajdonosok. Ezzel szemben az adóhatóság (ANAF) 22 ezernél több olyan személyt azonosított, akik ingatlanjaikat rövidtávra, turistáknak adták bérbe. Ez azt jelenti, hogy a lakásokban kialakított szálláshelyek hozzávetőleg 80 százaléka feketén működik. Az INS adatbázisában mindössze 13 500 szálláshely szerepel, aminek a magyarázata az, hogy csak az ötágyasnál nagyobbakat tartja nyilván. Az Airbnb saját adatai szerint Romániában kb. 24 ezer szálláshely működik, azonban a számuk szezonálisan ingadozik.    

Ionuț Negoiță bukaresti üzletember 2022-ben bezárta az ország legnagyobb, Rin Grand Hotel nevű szállodáját, a szobáit pedig lakásokként adta el. „Az Airbnb konkurenciát jelent a bukaresti három- és négycsillagos szállodák számára. A Rin Grand Hotel szobáinak legkevesebb egyharmadát azért vásárolták meg, hogy bérbe adják őket. Egy szállodának húsznál több engedélyre van szüksége, azonban az ezen platformon keresztül bérbe adott lakásoknak csak kettő-háromra” – nyilatkozta Ionuț Negoiță a Ziarul Financiarnak.

Néhány év alatt ugrásszerűen megnőtt a turisztikai szálláshelyként hasznosított lakások száma, különösen az ingatlant befektetésként vásárlók között nagyon magas ezen megoldást választók aránya. A North Bucharest Investments (NBI) ingatlantanácsadási cég tavalyi tanulmánya szerint a romániai Airbnb szálláshelyek átlagára egy éjszakára a 90-110 eurós intervallumban helyezkedik el, a kihasználtságuk pedig 68-76 százalék. Ha ezeket az értékeket valósnak fogadjuk el, akkor egy év alatt az amerikai szállásfoglaló platformon keresztül bérbe adott lakások 630 millió euró bevételt termelnek.

Bár az ANAF 22 ezernél több, lakásokat szálláshelyként hasznosító személy azonosított, ilyen jellegű jövedelmet csupán 18 288-an vallottak be. Gond az is, hogy a bevallott bevételek sok eseteben kisebbek a valósaknál. „Az elvégzett elemzések azt mutatják, hogy ezen személyek körülbelül 50 százaléka nem tesz eleget a bejelentési kötelezettségének, vagy a bérlési tevékenységből származó jövedelmének csak egy részét vallja be” – közölte az adóhatóság a Hotnews megkeresésére.   

A 2023-as adóbevallások miatt az ANAF 5487 személynek küldött felszólítást „a bevallott és a realizált bevételek közti eltérések miatt”. A 2024-es adatok elemzése még folyamatban van. Az adóhatóság azt is közölte, hogy 2023-ban lakások rövidtávú bérbeadásából származó bevételek után 10,6 millió lej folyt be az államkasszába személyi jövedelemadó formájában. Ez 110 millió lejnél kisebb bevallott jövedelmet feltételez, aminél a valós forgalmat biztosan lényegesen nagyobb volt.

Az Airbnb-s szálláshelyek megadóztatása komoly kihívást jelent az illetékesek számára. Ennek a fő oka az, hogy a platformot működtető cég amerikai, Romániában nincs képviselete, így jelentéstételi kötelezettséggel sem rendelkezik az itteni intézmények felé. Az ellenőrök dolgát jócskán megnehezíti az is, hogy a szállások pontos címe nem nyilvános, ahhoz csak a foglalási folyamat során férhetnek hozzá az ügyfelek.   

Nem csak román probléma

Ezekkel a problémákkal más országok hatóságai is szembesülnek. Salzburgban a helyi önkormányzat ellenőrei folyamatosan figyelik a szálláshirdetéseket, tavaly 168 ezer euró értékben bírságoltak. A bécsi önkormányzatnál kilenc munkatárs foglalkozik az illegális szálláshelyek felderítésével, s nem csupán a hirdetéseket követik figyelemmel, hanem helyszíni ellenőrzéseket is végeznek.

Kapcsolódó

Drasztikus visszaeséssel indította az évet az idegenforgalom

Januárban a turisták és a vendégéjszakák száma is elmaradt az egy évvel korábbitól – derül ki az Országos Statisztikai Intézet (INS) csütörtökön közzétett adataiból.  

turizmus idegenforgalom turisták utazás

Az uniós statisztikai hivatalnak, az Eurostatnak az Airbnb és a Booking platformoktól származó adatai szerint 2025 első félévében a romániai lakásokban működő idegenforgalmi szálláshelyeken 4,1 millió volt a vendégéjszakák száma. Ugyanabban az időintervallumban az INS 5,7 millió vendégéjszakát számlált a minősített szálláshelyeken. Ezek az adatok azt mutatják, hogy a turistáknak kiadott lakások a szállodák, motelek és panziók piacának a 70 százalékát teszik ki, vagyis az adóelkerülés mértéke annál is nagyobb, amit az ANAF feltételez. Úgy tűnik, az üzlet virágzik, de az államkasszában és a helyi önkormányzatok számláin ez nem igazán érződik.