A bruttó hazai termék (GDP) 6,2 százalékán tartja az idei államháztartási hiánycélt az év első költségvetés-kiigazítása, amely 4,7 milliárd lejjel csökkenti az államháztartás tervezett bevételeit és 1,2 milliárd lejjel a kiadásait. A legnagyobb nettó többletforrást az egészségügy kapja – közölte csütörtök este a pénzügyminisztérium.

A közvitára bocsátott sürgősségirendelet-tervezet biztosítja az év végéig szükséges forrásokat az egészségügyi szolgáltatásokra, a gyógyszerekre, a közalkalmazotti bérekre és a szociális kiadásokra – idézi a szaktárca tájékoztatását az Agerpres hírügynökség.

A kiigazítás során a minisztérium figyelembe vette az első félévi gazdasági és költségvetési helyzetről szóló jelentést, valamint az első kilenc hónap államháztartási adatait. Utóbbiak szerint a deficit a GDP 3,81 százalékát tette ki, szemben a tavalyi év azonos időszakában jegyzett 5,31 százalékkal.

A költségvetés-kiigazítás alapjául szolgáló nominális GDP-t az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb adatai alapján 2086,3 milliárd lejre módosították. Ennek megfelelően az államháztartási hiány nominálisan 3,5 milliárd lejjel 130,3 milliárd lejre nő, GDP-arányosan azonban továbbra is 6,2 százalék marad – közölték.

A pénzügyminisztérium az első kilenc hónap tényleges adóbevételei alapján módosította az idei bevételi előrejelzéseket. A tervezettnél 7,18 milliárd lejjel több folyt be az áfából (TVA), a személyi jövedelemadóból 2,03 milliárd lejjel, a társasági adóból 1,19 milliárd lejjel, a jogi személyek osztalékadója révén pedig 950 millió lejjel haladták meg a bevételek az előirányzatot. A bank- és energiaágazat különadói, köztük a szolidaritási hozzájárulás további 1,71 milliárd lejes többletet eredményeztek.

Ezzel szemben a jövedékiadó-bevételek 3,68 milliárd lejjel elmaradtak a tervezettől, részben a gázolaj jövedéki adójának csökkentése miatt. A szerencsejátékok adóztatásából 750 millió lejjel, a nem adójellegű bevételekből 1,87 milliárd lejjel, az Európai Uniótól érkező visszatérítésekből pedig 4,58 milliárd lejjel kevesebb folyt be a vártnál. Utóbbi elmaradás az uniós projektek megvalósításának ütemével függ össze – jegyezték meg.

A kiadási oldalon elsősorban az év végéig esedékes kötelezettségekre különítenek el többletforrásokat. Az államadósság kamatainak kifizetésére 3,5 milliárd lejjel, az állami társadalombiztosítási költségvetés támogatására 3,47 milliárd lejjel, a szociális ellátásokra pedig 720 millió lejjel többet fordítanak.

A közlemény szerint a költségvetés-kiigazítás legnagyobb kedvezményezettje az egészségügy. Az országos egészségbiztosítási alap költségvetése 3,22 milliárd lejjel nő, amelyet a gyógyszerellátás, az egészségügyi fogyóanyagok és az orvosi szolgáltatások finanszírozására fordítanak, beleértve az országos egészségügyi programokat és a kórházi ellátások elszámolását.

Az egészségügyi minisztérium 774 millió lej többletforrást kap. Ebből 183 millió lejt a megyei mentőszolgálatok alkalmazottainak bérezésére, 200 millió lejt az önkormányzati fenntartású kórházak sürgősségi betegellátó egységeinek (UPU/SMURD) működtetésére, 391 millió lejt pedig a minisztérium alárendeltségébe tartozó kórházak kiemelt egészségügyi feladataira és országos egészségügyi programjaira különítenek el.

A tárca emellett hozzáférhet az év elején visszatartott előirányzatokból mintegy 500 millió lejhez. Ugyanakkor az uniós finanszírozású projektek alacsony megvalósítási aránya miatt 700 millió lejjel csökkentik az erre a célra elkülönített összeget. A minisztérium költségvetése így nettó 72 millió lejjel nő.

Az év végéig esedékes nyugdíjak kifizetésének biztosítására 3,47 milliárd lejjel növelik az állami társadalombiztosítási költségvetésnek nyújtott támogatást. A munkaügyi minisztérium költségvetése összességében 3,32 milliárd lejjel bővül.

A belügyminisztérium 563 millió lejt kap a decemberi nyugdíjak kifizetésére, további 68,6 millió lejt pedig a rendőrakadémia végzőseinek alkalmazására.

A költségvetés-kiigazítás az önkormányzatok számára is többletforrásokat biztosít. Ezekből a súlyos fogyatékossággal élő személyek személyi gondozóinak bérezését és havi juttatásait, a gyermekvédelmi szolgáltatásokat, a fogyatékossággal élő felnőttek ellátását, az idősotthonokat és az iskolai étkeztetési programot finanszírozzák. Az áfából visszaosztott összeget 2,808 milliárd lejjel növelik, az önkormányzati költségvetések kiegyensúlyozására pedig további 2,25 milliárd lejt fordítanak.

A szaktárca azt is közölte, hogy a költségvetés-kiigazítással 900 millió lejjel 170,1 milliárd lejre emelkedik a beruházásokra szánt keret, ami a GDP 8,2 százalékának felel meg. Az összeg 4,9 milliárd lejjel haladja meg a költségvetési törvényben eredetileg jóváhagyott előirányzatot. A többletforrásokat elsősorban az országos helyreállítási terv (PNRR) projektjeinek és az európai uniós finanszírozású beruházások befejezésére fordítják.

A pénzügyminisztérium tájékoztatásában hangsúlyozták, hogy a költségvetés-kiigazítás az év végéig esedékes, sürgős és biztos fizetési kötelezettségeket fedezi. Ezek közé tartoznak a gyógyszerek és egészségügyi szolgáltatások, a nyugdíjak, a közalkalmazotti bérek, a szociális ellátások, az államadósság kamatai és a hátralékos kifizetések. A tárca szerint a szükséges pénzt a költségvetés végrehajtása során azonosított megtakarításokból biztosítják, a kiadási keret és a hiánycél betartásával. „Nem vállalunk új kiadásokat megfelelő finanszírozási forrás nélkül” – szögezte le a minisztérium.

A pénzügyminisztérium kikérte a tervezetről a Költségvetési Tanács véleményét, ugyanakkor a Társadalmi Párbeszéd Bizottságban és az önkormányzatok szervezeteivel is megvitatják a jogszabályjavaslatot, mielőtt a kormány elé terjesztenék jóváhagyásra.