Termálvizünk van, élményfürdőnk alig-alig
Míg Magyarországon kistelepülések egész sorának van nívós, turisták tömegeit vonzó élményfürdője, Kolozsvár vagy Temesvár még csak tervezi, hogy aquaparkot építsen.
Mi a közös a következő magyarországi településekben: Mezőkövesd, Ráckeve, Kiskunmajsa, Demjén és Kehidakustyán? A választ valószínűleg csak az anyaországi településföldrajz-, illetve a fürdőturizmus néhány szakembere tudja, mégpedig, hogy valamennyi felsorolt helységben aquapark, illetve élményfürdő működik. Az ágazat magyarországi fejlettségét tekintve beszédes tény, hogy a Magyar Fürdővárosok Szövetségének 41 tagja van, a szakportálok pedig száznál is több gyógy-, termál- és élményfürdőt tartanak számon. A fürdőturizmus jelentős összegű bevételt generál, sok turistát vonz, elsősorban a környező országokból, Romániából, Szlovákiából és Lengyelországból.
„Korábban szerettem a Félix-fürdőt, de mióta voltam Hajdúszoboszlón, és láttám, hogy mennyivel jobb, kizárólag oda járok” – mesélte néhány éve egy román nemzetiségű szilágysági alkalmi ismerősöm. A szoboszlói Hungarospát nyaranta romániai turisták tömegei keresik fel, ami miatt a Hajdú-Bihar megyei kisvárosban lépten nyomon román feliratokat látni, szezonban pedig a magyar rendőrök bihari román kollégáikkal közösen járőröznek a településen. A romániaiak előszeretettel látogatnak a határtól viszonylag távol eső fürdőket is, egy hosszú hétvégén a miskolctapolcai barlangfürdőben szinte több román szót hallottam, mint magyart.
A Nymphaeaból dől a pénz
A határ innenső oldalán a fürdőturizmus színvonala egyelőre fényévekre van a magyarországi nívótól, bár az utóbbi időben nálunk is látható a fejlődés. Szatmárnémetiben 2013-ban nyílt meg az Aquastar élményfürdő, amelyet uniós pénzekből építettek, akárcsak a 2016-ban átadott nagyváradi, 7 hektáros Nymphaea aquaparkot. Utóbbit üzemeltetője, a városi önkormányzat, Európa ezen régiójának legnagyobb ilyen jellegű létesítményeként hirdeti.
Ez a minősítés legfeljebb akkor igaz, ha „Európa ezen régiója” a román-magyar határ keleti felén kezdődik, azt ugyanis még a legelfogultabb nagyváradi lokálpatrióta sem gondolhatja komolyan, hogy a Nymphaea méretben felveheti a versenyt hajdúszoboszlói konkurensével. Ettől eltekintve, tény, hogy a nagyváradi egyelőre a tágabb értelemben vett Erdély legnagyobb és legjobb aquaparkja, ráadásul igencsak népszerű, működésének első évében 300 ezer látogatója volt, többségük Kolozs megyéből, és 660 ezer euró profitot termelt.
A legnagyobb potenciállal rendelkező erdélyi termálfürdőkben, a Nagyváradtól kőhajításnyira található Félix- és Püspök (Május 1)-fürdőben, amelyek vizét már Janus Pannonius megénekelte, szintén voltak fejlesztések az elmúlt években, ám a színvonal még mindig provinciális. Termálstrandok működnek még jó néhány partiumi településen, többek között Nagykárolyban, Margittán, Szilágybagoson, ám ezek javarészt szerény létesítmények.
Aquaparkot a Mezőségre
A fürdőturizmus viszonylagos fejletlensége nem az adottságok hiányának tudható be, a Pannon-medence szélén, a határ innenső oldalán található megyék (Bihar, Szatmár, Szilágy, Arad, Temes) altalajában ugyanis ugyanolyan minőségű és könnyen hozzáférhető termálvíz van, mint Magyarországon. Erdély már problémásabb, másak a földtani adottságai, vastagabb a kéreg, emiatt mélyebben van a termálvíz, s más az összetétele, mint a Pannon-medencében, mondja Kis Boglárka Mercedesz geológus, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem oktatója.
A termálvíz természetesen nem nélkülözhetetlen része egy élményfürdőnek, s úgy tűnik, egyre több erdélyi település elöljárói ismerik fel a fürdőturizmusban rejlő lehetőségeket. Nemrég a kajántói (Kolozs megye) önkormányzat jelentette be, hogy uniós forrásokból finanszírozott, 20 millió eurós aquaparkot épít. Ha megvalósul a beruházás, akkor a második mezőségi falusi aquapark lesz, az első a Bethlenhez közeli Füge faluban található.
Emil Boc kolozsvári polgármester szintén a közelmúltban rukkolt ki egy aquapark ötletével, melyet a Györgyfalvi-negyed közelében építenének fel, egy 12 hektáros telekre, koncessziós szerződéssel. Meglehet, hogy Emil Boc temesvári kollégájától inspirálódott, Nicolae Robu ugyanis néhány hónappal korábban nyilatkozta, Dél-Kelet Európa legnagyobb aquaparkja épül majd a bánsági fővárosban.
A Therme a csúcs
Tervekből nincs tehát hiány, tény azonban, hogy Románia kimagaslóan legjobb aquparkja egyelőre a Regátban van. Az 1500 élő pálmafával büszkélkedő Therme Bukaresttől mintegy 10 km-re fekszik, s tulajdonosai szerint „Európa legnagyobb, zöldmezős beruházásként létesült szabadidő központja”, ami valószínűleg nem igaz.
Az ellenben kétségtelen, hogy az igényes kivitelezésű, kifogástalan tisztaságú és elegáns Therme magasabb szintet képvisel, mint a jelenlegi hasonló erdélyi létesítmények, valószínűleg az egyetlen nemzetközi viszonylatban is figyelemre méltó hazai élményfürdő. Ráadásul még árban is állja a versenyt, a nagyváradi Nymphaeában ugyanis csúcsidőben 80 lej a teljes körű szolgáltatást biztosító jegy ára, míg a Thermében 85.