Strukturális alapok: 1,09 milliárd eurót hívott le Románia a 22,5 milliárd euróból
A hét év leforgása alatt megpályázható, fejlesztésre fordítható EU-s pénzek 4,43 százalékát sikerült csak lehívnunk négy év alatt.
Katasztrofálisan teljesít Románia az uniós pénzek lehívása terén, részben ennek tudható be, hogy a közlekedési infrastruktúra korszerűsítése csigatempóban halad. A strukturális és beruházási alapokból Romániának 37,564 milliárd euró jut a 2014-2020 közötti időszakban.
A fejlesztési minisztériumnak a napokban közzétett adatai szerint január 19-ig ebből az összegből körülbelül 6,9 milliárd eurót sikerült lehívni, tehát az abszorpciós arány a 20 százalékot sem éri el. Ennek az összegnek a javát, közel 4 milliárd eurót azonban a mezőgazdasági szubvenciók teszik ki. A tulajdonképpeni fejlesztést célzó operatív programok keretében 22,541 milliárd eurót szán Romániának az EU, ám ebből csak 1,09 milliárd, a keretösszeg 4,43 százaléka került kifizetésre.
Az időközben menesztett Tudose-kormány 1,2 milliárdban fogalmazta meg a célkitűzést a tavalyi évre, míg Corina Crețu uniós biztos 1 milliárd euró lehívását vélte megvalósíthatónak. A leginkább sikeresek a kis- és középvállalkozásoknak nyújtott támogatások lehívásában volt az ország. Az erre a célra rendelkezésre álló 100 millió euróból 84 milliót már kifizettek a nyertes pályázatokra, ami figyelemre méltó, 84 százalékos felhasználási arányt jelent.
Nagy infrastrukturális beruházásokra 9,418 milliárdot költhetnénk, ám eddig csak 858 milliót vettünk fel, ami a teljes összeg 9,1 százaléka. Még gyengébbek az eredmények a versenyképesség-, illetve a közigazgatás fejlesztésére szánt pénzek tekintetében, ezeknek csupán 4,4, illetve 3,7 százalékát sikerült lehívni.
Az Operatív Regionális Program tekintetében kifejezetten siralmas a kép, a Románia számára elkülönített 6,6 milliárdból mostanáig 24 millió euróhoz, a teljes összeg 0,37 százalékához jutottunk hozzá. Ez azonban még mindig lényegesen jobb eredmény ahhoz képest, amit a humán erőforrások fejlesztésére szánt pénzek megpályázása terén tudunk felmutatni, a rendelkezésre álló 4,362 milliárdból ugyanis négy év alatt egy huncut eurót sem voltunk képesek lehívni.
A magyarok hatékonyan pályáznak
Az aktuális nemzetközi statisztika azt mutatja, hogy a pályázási hatékonyságunk csapnivaló, az uniós tagországok közül csak Spanyolország gyengébb nálunk ebben a tekintetben. Románia a rendelkezésre álló keretösszegnek csupán 26 százalékára adott be elfogadott, nagyrészt még ki nem fizetett pályázatokat, 9,8 milliárd euró összértékben, míg a spanyolok esetében ez az arány 23 százalék.
A legnagyobb, 79 százalékos hatékonysággal Írország pályázik, csupán 1 százalékkal előzve meg Magyarországot. Az anyaország 29,6 milliárd euró uniós pénzhez juthat hozzá pályázati úton, ebből 23 milliárdot már elnyert. A legjobb pályázók jellemzőn észak-európai országok: Belgium, Nagy-Britannia, Hollandia, Finnország, Svédország, Észtország, Németország, az egyetlen kakukktojás Portugália. Mi még a hatékonysági rangsor középmezőnyének hátsó fertályában tanyázó Bulgáriától is tanulhatnánk, a déli szomszédok ugyanis a megpályázható pénz 45 százalékára nyújtottak be sikeres pályázatot.