Jóllehet az európai uniós alapok jelentősen hozzájárulhatnának a román gazdaság fellendüléséhez, Románia EU-hoz történő csatlakozása után nem tudott élni ezzel a lehetőséggel. Most éppen a legutolsó helyen áll a tagállamok közül a pénzek lehívásában.

Ígéret maradt az ígéret

Az európai pénzek lehívásával foglalkozó romániai minisztérium tárcavezetője, Eugen Teodorovici mandátuma átvételekor nagyvonalú ígéretet tett. Ezek szerint Bukarest már a tavaly év végén legalább 50 százalékban lehívta volna az uniós pénzalapokat. Ehelyett Románia az elmúlt esztendőben nem egészen 34 százalékát vette fel a Brüsszel által folyósított hiteleknek, holott az Európai Unió szintjén a pénzalapok lehívásának átlagos értéke meghaladja a 63 százalékot.

Ráadásul Romániának ezzel a számmal még elégedettnek is kellene lennie, hiszen az ország uniós tagsága óta eltelt időszakban, 2007 és 2010 között Bukarest csupán 2,2 milliárd eurót hívott le és költött el a brüsszeli pénzekből, a tavalyi év folyamán tehát végül is rekordot döntött. A gondot viszont csak a Brüsszelben hagyott, ennél jóval nagyobb összegek jelentik…

A KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság az Európai Uniós alapok lehívása Közép- és Kelet-Európában című, a 207-2013 közötti helyzetet elemző tanulmányában rámutat: Románia ugyan számottevő haladást ért el a kölcsönök lehívásának tekintetében, ám a pozitív tendencia ellenére az eddiginél jóval többet kellene tennie a pénzalapok elköltéséért.

Egyébként hasonló álláspontra helyezkedtek a Nemzetközi Valutaalap Romániával foglalkozó szakértői is, aki többször figyelmeztették a román kormányt minderre, hangsúlyozva: ezeknek a pénzeknek a felvételére alapvetően szüksége van a román gazdaságnak.

Brüsszel: szervezett bűnözés

Románia azonban nem csak igen csekély részét hívja le az európai uniós alapoknak, de ráadásul jelentős összegeket is vissza kell fizetnie Brüsszelnek, azok nem megfelelő felhasználása, illetve lenyúlása miatt. Eugen Teodorovici szerint az országnak a 2009 és 2011 között felvett összegekből több mint egy milliárd eurót kell visszautalnia az uniónak.

Két évvel ezelőtt egyébként Brüsszel leállította a humán erőforrások fejlesztésére irányuló pénzek folyósítását, miután azok felhasználása esetében számtalan rendellenességet talált. Így például szakértői jogosan kifogásolták, hogy Romániában egy millió eurós értékben finanszíroztak projekteket – 20 munkanélküli beiskoláztatása esetében.

De hasonló szabálytalanságokat fedeztek fel a gazdasági versenyképesség növelésére szánt brüsszeli pénzalapok tekintetében is. Az Európai Alapok tárcájának akkori minisztere, Leonard Orban nem is titkolta, hogy Brüsszel szerint mindezek a rendellenességek kimerítik a szervezett bűnözés fogalmát.

26 és 50 százalék között

Romániában az uniós pénzek lehívása tavaly a legalacsonyabb szintet a környezetvédelem területén ért el, itt az összegeknek mindössze 26,65 százalékát sikerült felvenni. Korodi Attila környezetvédelmi miniszter kinevezését követően azonban ez a szám érezhetően javult. A humán erőforrások fejlesztésének tekintetében szintén nagyon alacsony a lehívási ráta, nem éri el a 29 százalékot sem.

Nem sokkal jobb a helyzet a gazdasági versenyképesség esetében sem, ahol a Brüsszel által folyósítandó pénzeknek csupán 31,23 százalékát hívta le Románia. Némi javulás érezhető a közlekedést illetően, itt az uniós pénzek csaknem 35 százaléka került Romániába. Közel 45 százalékos részarányt értek el azonban a regionális pénzösszegek lehívásánál, az első helyen pedig a közigazgatási kapacitási szektor áll, több mint 50 százalékkal.

Észtország vezet, Románia utolsó

Románia idén június végéig a pénzalapok 36,03 százalékát hívta le. A pénzügyminisztérium szerint a hét operacionális program esetében több mint 43 ezer tervet nyújtottak be, 73,6 milliárd eurós értékben, amelyből 48,5 milliárd eurót jelent majd az uniós hozzájárulás. Ezekből a tervekből nem egészen 17 ezret fogadtak el, amelyek értéke meghaladja a 36 milliárd eurót, ebből a pénzből 22 milliárdot fizet Brüsszel.

Az uniós alapok lehívásánál egyébként igen fontos számot jelent a leszerződött illetve a lehívott összegek aránya. Minél kisebb a két tétel közötti különbség, az illető ország annál jobban gazdálkodik az uniós pénzekkel. A KPMG könyvvizsgáló, adó- és üzleti tanácsadó társaság jelentésének megfelelően ilyen vonatkozásban Észtország vezet, 19 százalékkal, de jól áll ilyen tekintetben Magyarország és Litvánia is. Románia és „örökös versenytársa”, Bulgária esetében ez az arányszám a legmagasabb, eléri az 57, illetve az 58 százalékot.

Ráadásul az Európai Alapok minisztériumának igen nehéz dolga van az idei évben, hiszen meg kell győznie az Európai Bizottságot arról, hogy a lemaradás ellenére, Románia életképes tervekkel rendelkezik a következő uniós pénzügyi költségvetési időszakra, 2014-2020 között.