Magyar Nemzeti Kereskedőház: 22 iroda működik eredményesen a Kárpát-medencében

Nagyváradon járt csütörtökön Oláh Zsanett, a Magyar Nemzeti Kereskedőház (MNKH) vezérigazgatója, aki a Bihar megyei önkormányzat vezetőjével és vállalkozókkal is találkozott. Sajtótájékoztatóján arról számolt be, hogy az MNKH-nak 22 irodája működik eredményesen a Kárpát-medencében.

„A Magyar Nemzeti Kereskedőház az elmúlt két és fél évben azon dolgozott, hogy egy olyan ökoszisztémát hozzon létre a Kárpát-medencében, ahol az itt lévő, akár anyaországi, akár határon túli vállalkozások számára egy versenyképes, exportálni tudó környezetet alakítson ki. Az elmúlt két és fél év alatt nagyon komoly eredményeket tudtunk elérni azzal a 22 irodával, ami a Kárpát-medencében dolgozik, az egyik ilyen itt van Nagyváradon. Az első iroda megnyitásától számítva több mint 5,5 milliárd forintnyi üzlet köttettet a kereskedőház közreműködésével” – nyilatkozta a Maszolnak Oláh Zsanett vezérigazgató.

Mint mondta, annak érdekében, hogy ezt az eredményt elérjék, leányvállalat-alapításban, konkrét piaci lehetőségek, felkutatásában, képzésekben nyújtottak segítséget,  kiállításokra vitték a cégeket, delegációkat és üzleti fórumokat  szerveztek, tudtuk meg. „Csak Erdély tekintetében ez 2,7 milliárd forint jelent, itt pedig, a nagyváradi iroda tekintetében több, mint egymillárd forint a megnyitástól számított üzletkötések összege. A váradi irodához köthető az is, hogy egy itteni vállalkozás elment Biharkeresztesre és ott leányvállalatot alapított, de ehhez köthető az is, hogy egy magyarországi rizstermesztő cég eljött ide, és innen talált magának Romániában piacot. Ezért is beszélhetünk ökoszisztémáról, mert ez nem egy egyirányú együttműködésnek a segítése, hanem egy többirányú, a Kárpát-medence országaiban mindenhol a magyar-magyar együttműködést hivatott szolgálni” – mondta Oláh Zsanett.

Tájékoztatása szerint a Csillagtúra programjuk harmadik állomása Nagyvárad, a látogatás célja pedig „meglátni, mi van a számok mögött”. Azt szeretnék megtudni, melyek azok a vállalkozások, amelyekkel mindezeket az eredményeket el tudták érni. „Megbeszéljük velük azt, hogy milyen további fejlesztésekre van szükség, és melyek azok az irányok, amelyekben mi is sokkal hatékonyabbak, még eredményesebbek tudunk majd lenni” – magyarázta.

Erős bázist építenek ki Nagyváradon

Az Oláh Zsanett által is említett, 15 embernek munkát adó és fejlődő biharkeresztesi vállalkozást meg is tekintették, mondta Pásztor Sándor, a Bihar Megyei Tanács elnöke, aki hozzátette: arról is beszéltek, hogyan lehetne tovább bővíteni ezeket a beruházásokat. A politikus a csütörtöki találkozón elmondta, Bihar a legnagyobb határ menti megye, ahol 150 ezer magyar ember él, Partiumban pedig több mint 300 ezer, a magyar vállalkozások pedig szívesen alkalmaznak magyarul beszélő és értő embereket.

Pásztor közlése szerint akár infrastrukturális, akár a szolgáltatási vagy a szociális szférában felértékelődhet a közös gazdasági befektetés, és mind a magyar-magyar, mind a magyar-román kapcsolatok szempontjából előnyös lehet, ha mindkét államnak érdeke lehet a gazdasági együttműködés. Szó esett egyebek mellett a bihari ipari parkokról, melyek közül például a székelyhídi és a paptamási majdani autópálya közelében épül, a nagyváradi repülőtérről, mely összeköti a várost Európával, az adózási feltételekről is.

„Bihar megyében több szempontból próbáltunk előrébb lépni több ügyben, kibontakozott annak a lehetősége, hogy a kereskedőház erős bázist épít ki Nagyváradon és jelen leszünk a márciusi Kárpát-expón a Várkertbazárban, Budapesten” – mondta a Bihar Megyei Tanács elnöke.

Kapcsolódók

Kimaradt?