Hatalmas bírságokat szabott ki a Versenyhivatal kartellezés miatt

Mintegy 25 millió euróra büntetett tavaly a Versenyhivatal kartellezések, illetve olyan licitek miatt, amelyekről kiderült, hogy a résztvevő cégek háttéregyezményeket kötöttek annak érdekében, hogy megnyerjenek bizonyos kiírásokat, számolt be Bogdan Chirițoiu.

A Versenyhivatal elnöke Árkoson tartott csütörtökön sajtótájékoztatót, miután az intézmény vezetősége a háromszéki településen megtartotta évértékelő ülését, illetve találkoztak a Kovászna megyei és sepsiszentgyörgyi önkormányzati vezetőkkel és a prefektussal.

Baj volt az áramszolgáltatókkal

 Bogdan Chirițoiu a tavalyi a büntetéssel végződött vizsgálataik között említette a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökséget érintő informatikai beszerzés ügyét, amelyről kiderült, hogy a közbeszerzésre jelentkező beszállítók háttérben megegyeztek az árajánlatok értékében, ezért őket összesen 1,7 millió euróra bírságolták.

Egy másik eset a hazai áramszolgáltatókat érintette, amelyek elektromos készülékek beszerzési eljárásában találtak kifogást. Ez esetben is kiderült, hogy a háttéregyezség miatt a megvásárolt eszközöket magasabb áron vásárolták meg. Ezek magas költségét viszont az ügyfelekre hárították magasabb összegű villanyszámlák által.

Chirițoiu beszámolója szerint a hazai áramszolgáltatókat 15,8 millió euróra bírságolták, ugyanakkor most elemzik annak lehetőségét, hogy a vállalatok kompenzálják ügyfeleiket ezekért a kiadásokért. Hozzátette: tapasztalat az, hogy a kartellezés általában 20 százalékkal növeli meg a beszerzési költségeket.

A közjegyzők is törvényt szegtek

A Versenyhivatal elnöke szerint 5 millió euró büntetést róttak ki több őrző-védő cégre is, amelyekről kiderült, hogy háttérben megegyeztek a minimális árszabásról, így nem érvényesült a szabad verseny elve. Hozzátette, hogy a közjegyzőkkel is voltak problémák. Magyarázata szerint a közjegyzők tevékenységét szabályzó törvény eleve nem felel meg a szabad piaci verseny elvének, hiszen megszabja a közjegyzők által alkalmazott minimális árakat. Viszont kiderült: 72 Suceava megyei közjegyzői iroda megegyezett abban, hogy közösen még egyet emelnek árszabásukon. Őket összesen 600 ezer euróra bírságolták.

Újságírói kérdésre válaszolva Bogdan Chirițoiu elmondta, hogy tavaly Kovászna megyéből nem érkezett panasz, viszont az árkosi ülésükkor arról értesültek: vannak háromszéki vállalkozók, akik háttéregyezségeket kötöttek, miszerint alacsony szinten tartják alkalmazottaik fizetését. Ezt a következőkben ki fogják vizsgálni.

A Maszol érdeklődésére a Versenyhivatal elnöke elmondta: az intézmény főként azt vizsgálja, hogy  a gazdasági szereplők kötnek-e háttéralkukat, amelyek alapján felosztják egymás között a piacot, megállapodnak az eladási vagy felvásárlási árban, megegyeznek egymás közt, hogy egy közbeszerzésen ki adja a legversenyképesebb árat, majd cserébe a következő liciten a másiknak kedvez. Emellett tilos olyan szerződéseket kötni, amelyben az eladó meghatározza, hogy a vásárló fél hol, mekkora összegért és milyen körülmények között adhatja tovább az árut.

Lehet jelenteni a visszaéléseket

Bogdan Chirițoiu szerint a vállalkozók áldozatokká is válhatnak. Ilyen eset, amikor egy kiscég kiszolgáltatottá válik egy nagy vállalkozással szemben, amely nyomás alá helyezi beszállítóit, függőségi viszonyt alakít ki, és nem korrekt árat szab meg. Tavaly ilyen ügy miatt jártak el az Orange, a Vodafone illetve a HP céggel szemben.

A Versenyhivatal elnöke szerint az intézmény honlapján van lehetőség névtelenül bejelenteni a visszaéléseket, illetve törvény szerint immunitást tudnak biztosítani és felmentik a büntetés alól azokat a vállalkozásokat, amelyek részt vettek ugyan törvénytelen piaci versenyhelyzetet kialakító cselekedetekben, de együttműködnek az intézménnyel és információkat szolgáltatnak az ügy leleplezése érdekében. 

Kapcsolódók

Kimaradt?