Elkezdődött már a Digitális Székelyföld építése, de még sok a munka, hangzott el a Sepsiszentgyörgyön szervezett 5. Székelyföldi IT és Innovációs konferencián. A háromnapos rendezvényen több előadó is követendő elvként fogalmazta meg azt, amit a tavalyi konferencián Sepsiszentgyörgy polgármestere, Antal Árpád bejelentett, miszerint arra van szükség, hogy „ugorjunk át 30 évet”, mert ha csak lemásolunk máshol létező dolgokat, folyamatosan le leszünk maradva és csak felhasználóknak, piacnak leszünk jók.

A szervező, mintegy 40 székelyföldi informatikai vállalkozást tömörítő IT Plus Klaszter elnöke, Bihari Béla rámutatott, hogy öröm számukra, hogy még mindig találnak olyan Székelyföldről elszármazott szakembereket, akik igyekeznek megosztani tudásukat és kapcsolataikat a térség fejlesztése érdekében, közös célnak tekintik a Digitális Székelyföld megvalósulását. Másik oldalon viszont elégedetlenségre ad okot, hogy vannak önkormányzatok, vállalkozók és munkavállalók, akik nem használják a digitális eszközöket. Bihari Béla szerint a hivatalokban vannak ugyan a számítógépek és van törvényes lehetőség, de előfordul, hogy az ügyfélszolgálati irodákban papíron dolgoznak, ahelyett, hogy csökkentenék a bürokráciát. Sok vállalkozó pedig még mindig a könyvelőjét kérdezi meg, hogy hogyan áll cégük  pénzügyi helyzetet, holott rendelkezésükre állnak informatikai eszközök és applikációk.

Az iskolákat is fel kell szerelni korszerű informatikai eszközökkel, és a pedagógusokat nyitottá kell tenni azok használatára, mivel sokan még idegenkednek ezekről. A problémák megoldásának kulcsa az oktatásban rejlik, népszerűsíteni kell a digitális alfabetizációt. A gyerekek ugyanis használják a digitális eszközöket, nekik abban kell segíteni, hogy később helyes döntéseket hozzanak. Mindezekre vannak koncepciók, ezeket ismertette az idei IT és Innovációs Konferencia, amelynek egyik fő témája az oktatás volt, de többek között szó esett a smart city projektekről, a digitális polgármesterek koncepcióról, az agrárinformatikáról, sikertörténetekről és jó példákról is.

Somodi Zoltán, a bukaresti Matrix Business Consulting CEO-ja Koreával példálózva annak a meggyőződésének adott hangot, hogy a smart city bizonyítottan is intelligensebb életvitelhez vezet. Egy biztonságos város pedig az emberek közérzetét nagymértékben javítja és mindennapjaikat megkönnyíti. Dr. Paller Gábor, a magyarországi Széchenyi István Egyetem tudományos főmunkatársa konkrét példák segítségével érzékeltette, hogyan lehetne „okos várossá” alakítani Sepsiszentgyörgyöt, azáltal, hogy hálózatra köthető eszközöket vezet be több területen.

Bemutatkozott a budapesti Green Fox Academy, amely „nem programozókból” képez junior programozókat. A karrierváltásra készülő felnőtteket a kurzus elvégzése után segítik az elhelyezkedésben is, mindezt úgy, hogy ebbe bevonják az IT-cégeket. Fazekas Borbála  CEO kilátásba helyezte, hogy igény szerint Sepsiszentgyörgyön is megtelepítik az oktatási programjukat. A #szakmaigyakorlat #sikeresprojektek sorozatban fiatalok meséltek az általuk kifejlesztett applikációk történetéről, a kezdetekről és a motivációról – szó esett a FestivApp-ról, a Székelyföldi Legendárium okos eszközökre való adaptációjáról, valamint a Szék(h)elyek fejlesztéséről is.

A fejlődéshez bátorság is kell!

„A változás sosem volt olyan gyors, mint napjainkban, de sosem lesz már olyan lassú, mint ma” – fejtette ki a sepsiszentgyörgyi informatikai konferencián Deutsch Tamás. Az Európa Parlamenti képviselő, a magyarországi Digitális Jólét Programért felelős miniszterelnöki biztos szerint a digitalizáció nem egyszerű gazdasági és üzleti változás, hanem összetettebb társadalmi folyamat, amelynek középpontjában az ember áll: az emberek a legfontosabb szereplői a digitális ökoszisztémának, így a polgárok szempontjai is a legfontosabbak. A Digitális Jólét Program irányáról 2015-ben döntöttek, amelyet 2016 elején sikerült is megvalósítani. Ez a polgárok kiszolgálásához szükséges megfelelő információkat, az oktatás átalakulását is feltételezi, mondta Deutch Tamás.

Az RMDSZ ügyvezető elnöke, Porcsalmi Bálint szerint több időt, energiát és erőforrást kell arra fordítani, hogy hosszú távú és életképes digitális jövőképet alkossunk. „Nem szabad kishitűnek lennünk. Ha fejlődni, haladni akarunk, akkor bátraknak kell lennünk: nem lépésről lépésre kell behozni a technológiai lemaradást, hanem néhány szakaszt át kell ugorni”, nyomatékosított Porcsalmi Bálint. Hozzátette: az IT-nak stratégiai fontosságú iparággá kell válnia Székelyföldön, hiszen ez nem csupán gazdasági húzóágazat, hanem a magyar közösség megmaradásának, fejlődésének és sikerének is a kulcsa.

Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke szerint a modern technológia bevezetése a közigazgatásban csakis előnyökkel járna, nemcsak az alkalmazottak munkáját könnyíti meg, hanem az ügyintézést is felgyorsítja. Olyan szakok indítását tartaná fontosnak, amelyek a fiatalok versenyképességéhez, az informatikai alap elsajátításához járulnak hozzá, itthon tartaná őket. A innovációt komolyan gondolják, az IT-cégeknek pedig azt tanácsolják, vegyenek részt a közbeszerzésben – tette hozzá. A Digitális Székelyföld megvalósításában fontos szerep juthat az EU-s forrásoknak, amelyeket minél hatékonyabban kell a magyar közösség szolgálatába befogni – állította Winkler Gyula RMDSZ-es EP képviselő.

Antal Árpád, Sepsiszentgyörgy polgármestere azon meggyőződésének adott hangot, miszerint a jövő alakítása csakis a ma emberén múlik, azon, hogy teszünk-e eleget azért, hogy olyanná váljon, mint amilyennek látni szeretnénk. Mint mondta, Székelyföld erejét újra és újra meg kell találni, ebben az erőben pedig kétség kívül helyt kell kapjon a digitalizáció is. Besenyei Sarolta európai bizottsági szakértő, a Romániai Smart City és Mobilitási Egyesület alelnöke elengedhetetlen feladatnak tartja rávenni az önkormányzati vezetőket a digitalizációra és az innovációra. Már most fel kell zárkózni, hiszen később a mai többszörösébe kerül majd a változtatás, a digitalizációra való átállás.

A #digipolgik beszélgetésen Antal Árpád, Ráduly Róbert és Gálfi Árpád, Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda és Székelyudvarhely polgármestere vett részt. Elhangzott, hogy a tudást, amely Székelyföldhöz kötődik, de immár a nagyvilágban elszórtan található, haza kell hozni, itthon kell értékesíteni. Fontos, hogy megfelelő tudású szakemberek dolgozzanak az önkormányzatokban, hogy az önkormányzatok is rátaláljanak azokra, akik a városok fejlesztéséhez is értenek, akik szeretnek pályázni, s megvalósítani terveiket. Mint fogalmaztak: a smart city projektet egyáltalán nem tartják elérhetetlen megvalósításnak, a gond, hogy jelenleg még senki sem tulajdonít megfelelő súlyt a témának. Egy város attól lesz okos város, ha a benne élő polgárok közérzete és jövőképe is pozitív irányba mozdul el – mutattak rá a polgármesterek.