Miniszterelnökké választotta a japán képviselőház Abe Sindzót szerdán, tíz nappal azután, hogy a Liberális Demokrata Párt elsöprő győzelmet aratott az előre hozott választásokon.

A "héjának" és nacionalistának tartott 58 éves politikusra a 478 alsóházi voksoló közül 328 szavazott, s ezzel Abe - 2006-2007 után - immár másodszor lehet a távol-keleti szigetország kormányfője, ám ezúttal az utóbbi évek gazdasági válságától meggyengült ország élén és - főként Kínával - megromlott diplomáciai kapcsolatok közepette.

Abe Sindzó azután léphet hivatalba, hogy a felsőház, a szenátus is megszavazza, majd Akihito császár hivatalosan kinevezi őt.

A világ legnagyobb államadóssága

Japánban a sok beruházás miatt megerősödő iparvállalatok még talpon vannak, de a jellemzően óriási külkereskedelmi többlet mára elkopott, sőt, mínuszban van, a folyó fizetési mérleg viszont még pluszos (sok a lakossági megtakarítás), a tartalékszint tehát még magas. Igaz, az államadósság is óriási, a GDP 211 százalékán van, a költségvetés hiánya pedig a GDP 9,7 százaléka, ami Bahreinnel válvetve a világon hetedik legnagyobb éves deficitnek számít.

Közben a gazdasági növekedés stagnál, de negyedév/negyedév alapon már közel 1 százalékos mínuszban van, az inflációs ráta pedig -0,3 százalék, amivel Japán Svájcot megelőzve szintén világelső.

A pénz vásárlóerejének az erősödése, a defláció (ami egyébként recessziót okoz) szorításából kitörni képtelen nemzeti banktól mindenki a jen gyengítését, az infláció felpörgetését várja (0 százalékos kamatszinttel nem lesz egyszerű, pénzt kell nyomtatni), addig is a jent bivalyerős szinteken tartják, a fenntarthatatlanul magas GDP-arányos adósságszint ellenére is a japánok pénze a 2008 óta tartó válság egyik nyertese.