Hatalmas költségvetéssel nagyszabású országfejlesztési terv született meg, amelyet 2035-ig kellene végrehajtani. A tervet a regionális fejlesztési minisztérium szakemberei dolgozták ki, a tervek szerint azt legkésőbb július végéig fogadják el. A területfejlesztési stratégia állítólag gyökeresen megváltoztatja majd Románia arculatát.

Sztrádák, hidak, kerékpárutak

A fejlesztési programok elsősorban az infrastruktúra, az egészségügy, az energetika, az oktatás és a szállítások területét érintik majd, és átfogják az ország minden városát, valamennyi települését. A dokumentumnak megfelelően „regionális, interregionális, nemzeti” viszonylatban készülnek majd a fejlesztési tervek, amelyeknek a „határon túli és nemzetek feletti” kihatásai is lesznek. A stratégia megvalósításához legalább hat törvényt kell módosítani.

A projekt nagyszabású infrastrukturális elképzeléseket tartalmaz, mind a szárazföld, mind pedig a Duna és általában a nagyobb folyók esetében. Így például korszerűsítenék a hajózást a Dunán és a Duna-csatorna- Fekete-tenger tenger szakaszon, Sulina és Tulcea között. Hat év alatt hidat építenének a Dunán, további két év múlva a Prut határfolyón. Tizenegy év alatt elkészülne a Romániát és a Moldovai Köztársaságot összekötő, a Keleti-Kárpátokon áthaladó autópálya, kerékpárút létesülne a Duna mentén egészen a Fekete-tengerig. Hasonló utak létesülnének a városok körüli övezetekben, kerékpárkölcsönző központok lennének valamennyi megyeszékhelyen. Ezek megvalósulását a regionális fejlesztési tárca követné nyomán.

Autópályák garmadával, gyorsvasút

A Cioloș-kormány ígérete szerint néhány éven belül átadnák a forgalomnak a Dél-Erdélyen áthaladó A1-es és az Észak-Erdélyt átszelő A3-as sztrádát is, valamint a Comarnic-Brassó autópályát. Elkészül a Bukarest déli részét Craiovával összekötő sztráda. A tervek szerint autópálya kötné majd össze Râmnicu Vâlceát és Nagyszebent, továbbá sztráda kötné össze Szatmárnémetit, Nagybányát, Nagynyírest, Dést, Besztercét és Dorna Vatrát. Jelentős célkitűzés az is, hogy 2035-ig elkészülne a Brassó-Ploiești-Bukarest, valamint a Bukarest-Konstanca közötti gyorsvasút.

A határidőket tekintve a stratégia igen szigorúnak bizonyul. Így például a Duna-hídnak hat év alatt kellene elkészülnie, akárcsak a Pruton átívelő hasonló szerkezetnek. A Tiszán, Máramarossziget közelében átvezető híd elkészítésére 11 éves határidőt adtak, akárcsak az országot észak-dél illetve kelet-nyugat irányban átszelő autópályák befejezésére. Ugyanannyi idő alatt készülne el az Erdélyt és Moldovát összekötő sztráda is.

A Keleti-Kárpátokat átszelő gyorsvasút megépítéséhez ugyancsak 11 év a határidő, a Duna mentén haladó, a Fekete-tengerig vezető kerékpárutat pedig hat éven belül kell átadni a forgalomnak.

A Temesvár és Szeged közötti 100 kilométeres szakaszon tíz éven belül kell megépülnie a sztrádának, akárcsak a Nagyvárad és Debrecen közötti 70 kilométeres útszakaszon. Hét év a Vállalj-Szatmárnémeti-Nagybánya közötti, 70 kilométeres gyorsforgalmi út átadásának határideje is.

Környezetbaráttá tennék a városi tömegszállítást, trolibuszok, elektromos autók vennék át a jelenlegi, szennyező járművek helyét. Ezekre az intézkedésekre először Nagybányán, Szatmárnémetiben, Botoșani-ban, Suceavában, Pitești-en és Craiován kerülne sor.

Regionális kórházak építését tervezik

Az egészségügyet illetően a fejlesztési stratégiának megfelelően regionális egészségügyi struktúrák épülnének, illetve egyetemi kórházat kapna minden regionális központ.

Ugyanakkor ahol szükséges, létrehoznák, másutt pedig korszerűsítenék, felújítanák a falusi járóbeteg-gondozókat.

Az „ép testben ép lélek” mondás jegyében számos helyen nemzetközi sportesemények rendezésére is alkalmas országos sportkomplexumokat adnának át, ugyanakkor megfelelő infrastruktúrákat szavatolnának a tömegsportok számára is.

A területfejlesztési stratégia további fontos intézkedései közé tartozik az, hogy jelentősen javítanák az ivóvíz-hálózatot, amelynek állapota jelenleg kétségbe ejt.