Tíz évvel ezelőtt született meg a szerződés az amerikai Bechtel céggel az észak-erdélyi autópálya megépítéséről. Az amerikai építő immár távozik az országból – a 425 kilométeres útból pedig egy évtized alatt mindössze 52 kilométeres szakasz készült el.

„Geostratégiai rablás”

Az észak-erdélyi sztráda építését gazdasági szakértők Románia „legnagyobb geostratégiai rablásának" nevezik. Maga az építés folyamata éppen építésben volt a legszegényebb – a „fantom autósztráda” eddigi történetében szerződésújításokra, kölcsönös vádaskodásra, a román félre nézve hátrányos újratárgyalásokra, enyhén szólva különleges egyezségekre került sor.

A román fél a szerződés felmondását sürgeti, amelyet a Bechtel sem kívánna meghosszabbítani, mivel – érvelése szerint – pénz nélkül nem tud dolgozni. Az amerikai fél egyelőre gyakorlatilag kivonult a munkából, Romániának pedig pillanatnyilag nincs annyi pénze, mint amennyivel a cégnek tartozik, és mint amennyit az építő követel a szerződés felmondásáért.

Az autópálya egyetlen kész, 52 kilométeres szakasza, az Aranyosgyérest Gyaluval összekötő sztráda költségei átlépték az egy milliárd eurós pszichológiai határt, hiszen mindegy egyes kilométere több mint 20 millió euróba került. Ez a sztrádaszakasz pedig csupán alig egy nyolcada az észak-erdélyi autópályának, amelynek összköltségeit eredetileg – 10 évvel ezelőtt – még 2,2 milliárd euróban állapították meg.

Egy szerződés története

A szerződést aláírása kapcsán 2003. november 18-án a román kormány sürgősségi kormányrendeletben nyugtázta beleegyezését abba, hogy a Romániai Autópályák és Országutak Országos Társasága egyetlen beruházóval, a Bechtel International Inc.-nel kössön szerződést a Brassó-Kolozsvár-Bors sztráda megépítésére. A pálya részét képezne a Bukarestet Budapesttel összekötő autópályának. Megépítése a kormány akkori megítélése szerint nemzetbiztonsági érdeket jelentett.

Magát a szerződést 2003. december 19-én írta a Romániai Autópályák és Országutak Országos Társasága és a Bechtel. A dokumentum értelmében a 415 kilométeres sztrádát 2012. decemberében adták volna át a használatnak. 2004. március 5-én a parlament jóváhagyta a már előbb említett sürgősségi kormányrendeletet, a munkálatok hivatalos felavatására 2004. június 16-án került sor a Kolozs megyei Tordaszentlászlón – a Bechtel „főhadiszállásán”.

A munkálatok még jóformán be sem indultak, és – az Európai Unió, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank valamint a Nemzetközi Valutaalap nyomására – máris sor került a szerződés módosítására, amelynek értelmében 126 millió euróval csökkentették a sztráda megépítésének költségeit.

2006. februárjában ismét módosult a szerződés: ennek értelmében a munkálatok határidejét egy évvel kitolták, mivel a Bechtel az előző szerződésmódosítás miatt 2005-ben nem dolgozhatott. A sztrádát tehát 2013. decemberében adták volna át a használatnak. 2006. júniusában végre megindultak a munkák a nyomvonalon.

2009. december 1-jén átadták a Torda és Gyalu közötti 42 kilométeres szakaszt, amely egyben Kolozsvár körgyűrűjének szerepét is betöltötte. 11 hónappal később, 2010 november 13-án újabb 10 kilométeres szakaszt, amely Tordát és Aranyosgyérest kötötte össze.

2011 januárjában az Bechtel autópálya újabb szakaszát ugyan még nem, de örömhírt adott tudtul: a Berettyószéplak-Bors közötti szakasz 35,53 százalékban elkészült. Ebben az évben az amerikai építő igencsak csökkent ütemben mindvégig ezen a pályán dolgozott. Időközben azonban, 2011. augusztusában a szerződés ismét módosult. Ennek nyomán az akkori közlekedési miniszter, Anca Boagiu kijelentette: a Bechtel 50 százalékkal olcsóbban fejezi be a sztrádaszakasz munkálatait, a román állam pedig bárkivel tárgyalhat annak a hat szakasznak a kivitelezéséről, amelybe az amerikai építő még nem kezdett bele. A tárcavezető elképzelése szerint a sztráda kilométerenkénti „egységára” nem lehet több mint 6,9 millió euró.

Idén márciusban az országos érdekű infrastrukturális tervekkel és külföldi beruházásokkal megbízott miniszter, Dan Şova közölte: folynak a tárgyalások a Bechtellel a szerződés felmondásáról, a feleknek április 30-ig kell megfogalmazniuk álláspontjukat a kérdésben. A két fél véleményét a kormány elé terjesztik majd, amely dönt az ügyben. A tárcavezető szerint a megbeszélések eredményétől függetlenül a „Bechtellel megkötött szerződés a múlté lesz”.

500 millió eurós szerződésbontás?

Dan Şova szerint a román fél mindeddig 1,3 milliárd eurót fizetett a Bechtelnek. Voltaképpen ennyibe került a meglévő 52 kilométeres szakasza. A tárcavezető azt már csak amolyan halvány vigaszként tette hozzá, hogy ebben a pénzben benne foglaltatik a Berettyószeéplak-Bors közötti út mintegy 40 százaléka is, amely viszont egyelőre nem használható. Şova álláspontjának megfelelően a Năstase-kormány 2004-ben csak 50 millió eurót fizetett a Bechtelnek, amely 2005-ben egyetlen eurót sem kapott – igaz, akkor nem is dolgozott a sztrádán. 2007-ben az amerikai építő 121 millió eurót, 2008-ban 220 millió eurót, 2009-ben 120 millió eurót, 2010-ben 179 millió eurót kapott, a négy év alatt tehát összesen 640 millió eurót vett fel a román államtól, a Romániai Autópályák és Országutak Országos Társaságának költségvetéséből. A Năstase-kormány 50 milliójával az összeg 690 millió eurót jelent. Az 1,3 milliárd euróig hátralevő, mintegy 640 millió eurót a román kormány szerződésszegési büntetésként fizette ki a Bechtelnek.

Szakértők szerint a szerződés román fél általi beszüntetéséért az amerikai építő akár 500 millió eurós kártérítést is kérhet. Az összeg kapcsán a tárcavezető nem kívánt véleményt nyilvánítani. Şova számításai szerint a Berettyószéplak-Bors közötti sztrádaszakasz 250 millió euróból elkészülhet. Ez az összeg, az eddigi kifizetett 1,3 milliárd euróval – és amennyiben a Bechtel valóban 500 millió eurós kártérítést követel – megközelíti az eredetileg a 2003-as szerződésben rögzített 2,2 milliárd eurót  igaz, nem a 415, hanem csupán 117 kilométerért.

Şova és a mostohaanya

A kolozsvári székhelyű Román Vállalkozók Ligája beadvánnyal fordult az Országos Feddhetetlenségi Ügynökséghez, Dan Şova összeférhetetlensége kapcsán. Beadványukban kifogásolják, hogy a végső soron a Bechtellel szemben az államot képviselő román tárcavezető mostohaanyja, Ana Diculescu Şova a Nestor Nestor Diculescu Kingston Petersen ügyvédi kamara munkatársaként a Bechtel egyik ügyvédnője. Márpedig a Bechtel éppen ezen a cégen keresztül nyerte meg számos kártérítési perét a román állammal szemben.

Dan Şova szerint azonban esetében nem áll fenn az összeférhetetlenség. Mint kifejtette, mostohaanyja alig 10 százalékkal érdekelt az ügyvédi kamarában. Egyébként pedig tárcavezetői minőségében közötte és a Bechtel között nincsen semmiféle kapcsolat: az amerikai építő ugyanis a Romániai Autópályák és Országutak Országos Társaságával kötött szerződést. A tárcavezető a Román Vállalkozók Ligáját maga is perrel fenyegette meg.

Dan Şova azonban csak arról feledkezett meg, hogy a Romániai Autópályák és Országutak Országos Társasága az általa vezetett minisztérium hatáskörébe tartozik.