Április végéig várhatóan megszületik a megállapodás arról, hogy mekkora kártérítést fizet a kormány a Bechtelnek az észak-erdélyi autópálya megépítéséről szóló szerződés felbontásáért, amiről március utolsó napjaiban egyeztek meg a felek. Várható volt, hogy a Ponta-kabinet lépni fog az ügyben, ugyanis a Bechtellel kötött szerződés roppant előnytelen volt Románia számára, az amerikaiak azzal is jól kerestek, ha a finanszírozási nehézségek miatt nem dolgoztak.

Idén ki sem futottak telephelyeikről a munkagépek az észak-erdélyi autópálya Bors és Berettyószéplak közötti szakaszán, a 2012 folyamán elvégzett munkálatok volumene pedig mindössze 600 méter teljesen befejezett útnak felelnek meg. Ennek ellenére tavaly a Bechtel számlájára mintegy 76 millió eurót utalt át a CNADNR. A tekintélyes összeg zömét a kormánynak az amerikai céggel szembeni tartozásai tették ki.

A Bechtel hivatalosan 2004-ben kezdett el dolgozni a sztráda Bors és Berettyószéplak közé eső, 64,5 km hosszú szakaszán, melyet az idei év végén kellett volna átadni a forgalomnak, a tényleges munkálatok azonban csak 2006-ban kezdődtek el. Az azóta eltelt több mint hat év alatt a Bechtel alvállalkozói javarészt a Margitta és Berettyószéplak közötti, hozzávetőleg 20 km-es szakaszon tevékenykedtek, ám egyetlen méter járható utat sem sikerült megépíteniük.

Munkájuk leglátványosabb eredménye a Berettyószéplak közelében található 1,8 km hosszú viadukt, mely méretét tekintve a második ilyen jellegű építmény Európában. A 184 tartóoszlopon nyugvó völgyhíd, melybe 88 ezer tonna betont öntöttek be, egymaga 60 millió euróval növelte meg az észak-erdélyi sztráda építési költségeit, ugyanis a szerződés megkötésekor a fővállalkozó nem számolt azzal, hogy szükség lesz a megépítésére. A viadukt 90 százalékban készült el, aszfaltozásra vár.

Kilenc év leforgása alatt a kormány 1,6 milliárd eurót költött az észak-erdélyi autópályára, melyből csak a Gyalu és Aranyosgyéres közötti, 52 km-es szakasz készült el. A valós költségek a szerződésben foglaltaknak a többszörösét tették ki, az eredeti megegyezés értelmében ugyanis a Bechtel 2,2 milliárd eurót kapott volna a Borstól Brassóig húzódó, 415 km-es sztráda megépítéséért. Az elmúlt években a sajtó rengeteget cikkezett az autópálya csillagászati költségeiről, korrupciót emlegetve, a kilométerenkénti 30 millió eurót megközelítő ár ugyanis világviszonylatban is kiemelkedően drágának számít.

Wanek Ferenc kolozsvári geológus, egyetemi adjunktus a közelmúltban a Geológus Egyetemisták Kolozsvári Kutató Osztályának szervezésében tartott előadást az észak-erdélyi autópálya építési nehézségeiről, annak a véleményének adva hangot, hogy Erdélyben sokkal többe kerül autópályát építeni, mint bárhol máshol a világon, a földtani viszonyok ugyanis egyedülállóak és rendkívül kedvezőtlenek.

A geológiai adottságok ugyanakkor nem adnak teljes mértékben magyarázatot az eget verő költségekre, ugyanis azt követően, hogy 2011 nyarán Anca Boagiu szállítási miniszter újratárgyalta a Bechtellel a szerződést, felbontva az Aranyosgyéres és Brassó közötti szakaszra érvényes megegyezést, az amerikaiak vállalták, hogy a Bors és Berettyószéplak között 30 millió euró helyett 6,9 millióért építik meg a sztráda kilométerét.

Az, hogy a valós költségek a becsült költségek többszörösét teszik ki, elsősorban a szerződésbe foglalt, Románia számára roppant előnytelen kitételeknek tudható be, valamint annak, hogy a Năstase-kabinet átvállalta a Bechteltől a beruházás finanszírozását, állítja Anca Boagiu. A megállapodás tetemes késedelmi- és büntető kamatokat írt elő arra az esetre, ha a kivitelezőnek nem utalják át idejében az építési költségeket, a Bechtel pedig csak kihasználta azt, hogy a kormány képtelen idejében fizetni.

Sorin Bota, a Năstase-kabinet szállítási államtitkára szerint azonban a Boc-kormány szakminiszterét, Gheorghe Dobrét terheli a fő felelősség, ugyanis nem használta fel az EximBankon keresztül a sztráda építésére megszerzett amerikai hitelt, ez okozta ugyanis a munkálatok elhúzódást és a költségek magasba szökését. Azt, hogy a szerződés megkötésekor a kormány nem állt a professzionalizmus magas fokán, mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy megvalósíthatósági tanulmány nem készült, a fővállalkozó egyszerű becslés alapján adta meg a beruházás várható értékét.  

A sajtóban olyan feltételezések is napvilágot láttak, hogy a Bechtelt egyoldalúan előnyös helyzetbe hozó szerződés megkötése volt Románia NATO csatlakozásának az ára, ám ezt mind a PSD, mind pedig a PDL az ügyben érintett politikusai tagadják.