Az EU-országok állam-, illetve kormányfői péntek hajnalra Brüsszelben megállapodtak az euróövezet továbbfejlesztésének menetrendjében, anélkül azonban, hogy konkrét tartalmi kérdéseket eldöntöttek volna. Herman Van Rompuy, az uniós csúcsvezetőket összefogó testület, az Európai Tanács elnöke sajtótájékoztatón jelentette be, hogy a jövő júniusi uniós csúcstalálkozóig megállapodást kíván tető alá hozni a tagállamok között az euróövezeten belüli gazdasági növekedést és foglalkoztatásbővítést célzó intézkedések ügyében.

Az ilyen intézkedések közé tartozik majd, hogy mechanizmust alakítanak ki a tagállami kormányok és az európai intézmények közt a reformok ügyében kötött szerződések betartásának ellenőrzésére, valamint hogy a reformok támogatása érdekében szolidaritási alapot hoznak létre. Szorosabban össze kívánják hangolni a tagállamok gazdaságpolitikáját, és jövő júniusig harmonizálni akarják az egyes országok betétgarancia-rendszereit is.

Júniusra szintén tisztázódnia kell annak - közölte Angela Merkel német kancellár -, hogy miképpen növelhető a versenyképesség a gazdaságpolitikai harmonizáció révén. Ha ehhez az EU-alapszerződés módosítására is szükség lesz, akkor annak megtörténte csak a 2014-es európai parlamenti választások után reális - tette hozzá. Francois Hollande francia államfő szerint a most lefektetett megállapodások képesek a piaci bizalom helyreállítására.

A csúcstalálkozó résztvevői a hosszú távú feladatok közé utalták az euróövezet saját költségvetésének megteremtésére irányuló javaslatot - közölte Van Rompuy, és hangsúlyozta: a tagállami vezetők most az eurózóna "elmélyítése" érdekében gyorsan megvalósítható reformokra összpontosítottak. Úgy vélekedtek - derült ki mások nyilatkozataiból is -, hogy először az egész Európai Unió költségvetésének a kérdéseit kell tisztázni, és csak azután lehet megvizsgálni az euróval fizető országcsoport költségvetésének ügyét. Mint José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke fogalmazott, a csúcsvezetők most csak a legközelebbi lépések megtételére összpontosítottak.

Ami a pénzügyminiszterek által előzetesen megvitatott bankfelügyeleti kérdések továbbgondolását illeti, Merkel azt hangsúlyozta: egyfelől szükség van olyan előírásokra, amelyek a bankok közvetlen feltőkésítését szabályozzák, másfelől jogi kereteket kell alkotni az európai felügyelet alá kerülő bankok esetleges szanálásának mechanizmusára. Ezek a mechanizmusok nem vezethetnek az adófizetők terheinek növekedéséhez: azoknak kell viselniük a terheket, akik a bankok tevékenységében mutatkozó negatív jelenségekért felelősek - jegyezte meg a kancellár.

Herman Van Rompuy összegzése szerint az uniós csúcsvezetők - támaszkodva arra, hogy a pénzügyminiszterek előzőleg már megállapodtak a bankfelügyelet alapvető szabályaiban - úgy döntöttek: fel kell gyorsítani a munkát a bankunió két további pillérének, nevezetesen a bankok szanálási mechanizmusának és az EU-szintű betétgarancia-rendszernek a megteremtése érdekében.     

Az EU-csúcs résztvevői péntek délelőtt külpolitikai témákról - így egyebek közt Szíriáról - tanácskoznak.