Elkezdődött csütörtök délután az Európai Unió állam- és kormányfőinek idei utolsó csúcstalálkozója, amelynek célja, hogy lefektessék, hogyan mélyítik tovább együttműködésüket a gazdasági és monetáris unió területén. Az egyeztetések alapját az a dokumentum képezi, amelyet Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke készített az Európai Bizottság, az euróövezeti pénzügyminiszterek csoportja, az Eurogroup és az Európai Központi Bank (EKB) vezetőivel együttműködve a nyári tanácsüléstől kapott felhatalmazás alapján, és amelyben három lépcsőben vázolja fel, hogyan képzeli el a gazdasági és monetáris unió (EMU) további elmélyítését, a valódi EMU megvalósítását.

A dokumentum három lépcsőben tervezi a "valódi EMU" megvalósítását, ezek közül az elsőre, a közvetlen jövőre vonatkozó intézkedésekre fekteti a legnagyobb hangsúlyt, azt mutatja be a legrészletesebben. Ennek értelmében 2012 és 2013 folyamán a "menetrend" szerint hatékonyan meg kell valósítani a már létező eszközök, a hatos csomag és a fiskális paktum előírásait, amelyek költségvetési és gazdaságpolitikai konvergenciát irányoznak elő.

Emellett a terv már rövid távon sürgeti a közös bankfelügyelet megteremtését, a tőkemegfelelési szabályok megváltoztatását, a nemzeti szanálási és betétgarancia-alapok harmonizációját, valamint annak lehetővé tételét, hogy az Európai Stabilitási Mechanizmus közvetlenül részt vehessen a bankok feltőkésítésében.

A második lépcsőben, amelyet 2013-14-re tesz a dokumentum, felállna a közös bankszanálási hatóság, a tagállamok pedig szerződésben vállalnának bizonyos strukturális reformokat, amire pénzt is kaphatnának egy közös forrásból, amelyet 2014 után már fiskális kapacitásnak nevez a dokumentum.

Egy név nélkül nyilatkozó diplomata szerint viszont ezekről még a megállapodás is a nagyon távoli jövő kérdése, a megvalósításról nem is beszélve, ezért kár ezeknek most még túl nagy jelentőséget tulajdonítani, mert az alaptalan elvárásokhoz és félelmekhez vezethet.

A csütörtök-pénteki EU-csúcsot a 27 tagállam maratoni hosszúságúra sikeredett pénzügyminiszteri tanácskozása előzte meg. A szerda délután kezdődött eszmecseréről csütörtök hajnalban álltak fel a résztvevők, úgy, hogy a legfontosabb pontokban sikerült megállapodniuk.

Az eurózóna közös bankfelügyelete 2014. március 1-jétől kezdi meg működését - jelentette be Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. "Lépésről lépésre úton vagyunk az eurózóna válságának megoldása felé" - mondta Pierre Moscovici a francia pénzügyi tárca vezetője.

Az Európai Központi Bank keretein belül létrehozandó bankfelügyelet (Single Supervisory Mechanism, SSM) működésének jogi kereteit jövő februárig véglegesítik az Európai Parlamenttel folytatott egyeztetések után, így az EKB-nak egy éve lesz arra, hogy felkészüljön az új feladatra.

Michel Barnier, a belső piacért felelős európai biztos történelmi jelentőségűnek nevezve a megállapodást. Elmondta, hogy a közös bankfelügyelet a mintegy hatezer eurózónabeli pénzintézet közül a 150-200 legnagyobb bankot fogja közvetlenül felügyelni, azokat, amelyeknek teljes eszközértéke meghaladja a 30 milliárd eurót. A testületnek emellett lehetősége lesz arra, hogy - szükség esetén - az egyébként nemzeti felügyelet alatt maradó bankokat is felszólítsa, biztosítsák a frankfurti központú EKB általi ellenőrzésüket.

Nagy-Britannia, Csehország és Svédország előzetesen közölte, hogy nem csatlakozik az SSM-hez.

Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke a csúcsot megnyitó beszédében a pénzügyminiszterek megállapodását "valódi mérföldkőnek" nevezte a valódi EMU megvalósításához vezető úton. "Ma az a célunk, hogy a következő lépés irányáról döntsünk" - szögezte le a belga politikus.

Angela Merkel német kancellár csütörtök délután a csúcstalálkozóra érkezve örömét fejezte ki, hogy az uniós pénzügyminisztereknek sikerült megállapodniuk az eurózóna bankfelügyeletéről. "Ez nagy lépés afelé, hogy az eurózóna iránt növekedjen a bizalom" - fogalmazott a német kormány feje, aki ugyanakkor rámutatott: sok még a tennivaló, mielőtt a bankfelügyelet működni kezd.

Francois Hollande francia elnök a tagállamok gazdaságpolitikájának további koordinációjáról beszélt. A szocialista francia államfő úgy vélekedett, hogy a júniusi csúcstalálkozó óta komoly előrelépések történtek a bankunió területén. "A válság a bankoktól indult, de most már készen állnak olyan mechanizmusok, amelyeknek köszönhetően semmi sem úgy van, ahogyan korábban volt" - fogalmazott a francia államfő. Francois Hollande a tagállamok deficitjeinek kordában tartásával kapcsolatban megjegyezte, hogy megállapodás várható a gazdaságpolitikák további koordinációjáról is. "Lehet, hogy elfogadjuk Mario Monti javaslatát, hogy bizonyos befektetések ne számítsanak bele a hiányba" - utalt egy esetleges megállapodási lehetőségre a francia elnök.

David Cameron brit kormányfő leszögezte: az eurózónának szüksége van a bankunióra, de Nagy-Britannia ebben nem vesz részt. "Nagy-Britannia nem tagja az euróövezetnek, és nem is lesz az, ezért a most körvonalazódó integrációban sem veszünk részt" - fogalmazott a konzervatív brit kormányfő, aki ugyanakkor úgy vélekedett, hogy Londonnak sikerült megvédenie a közös piachoz fűződő érdekeit, a csúcson pedig olyan megállapodásra törekszik, amellyel hazája is a lehető legjobban jár.