Kevés az egyetemeken megszerezhető gyakorlati tudás, sok friss diplomás pedig nem elég célorientált, ráadásul irreális fizetési igényei is vannak.

Románia súlyos munkaerőpiaci válságnak néz elébe, az egyre súlyosabb szakemberhiány gátat szabhat az informatikai ágazat és az ipar fejlődésének, riogatnak a humánerőforrás-szakértők. A probléma alapvetően nem mennyiségi: a középiskolákból és egyetemekről kikerülő fiatal munkavállalók elegen vannak, csak éppen nem sok hasznát veszik a munka mezején annak, amit tanultak.

Diplomás adatbevivők

Itt van máris a bizonyíték: Kolozsváron járunk, egy piackutató cég irodájában. Az igazgatónak csak érettségi diplomája van, a 13, adatbevitellel foglalkozó munkatárs közül azonban 8 felsőfokú végzettséggel rendelkezik (van köztük élelmiszeripari mérnök, jogász, pszichológus, szociális munkás, közgazdász) további kettő pedig egyetemi hallgató. A tulajdonos legszívesebben korábban bolti- vagy áruházi eladóként dolgozó személyeket alkalmazott volna, ám a jelentkezők, szinte kivétel nélkül diplomások voltak. Két alkalmazott az agrártudományok doktoraként végez olyan munkát, melyhez elegendő nyolc osztály, általános szintű koncentrációs készség és egy kis józan ész.

Kislányként nem arról álmodoztak, hogy felnőttként egyszer majd adatbevivők lesznek, azonban esélyük sem volt, hogy végzettségüknek megfelelő munkát találjanak. A szociális munkás végzettségű kolléganő dolgozott a saját szakterületén, azonban a jelenlegi bérénél kb. 40 százalékkal kevesebb pénzért. Múlt év  végén az országos szinten nyilvántartásba vett munkanélkülieknek mindössze 5,06 százaléka, 22 ezer személy rendelkezett felsőfokú végzettséggel. Arról azonban hallgat a statisztika, hogy a diplomások milyen arányban helyezkednek el a saját szakterületükön.

A képzésen kellene változtatni

Kolozsváron mukaerőhiány van, mondja Pálfi Szilárd, a humán erőforrás- és marketing szolgáltatásokat végző Hummark brand tulajdonosa. „Nehezen találni megfelelő, nem is annyira embereket, mint „jó” embereket. Jelentkező van elég egy-egy álláshirdetésre, de minőségileg nem megfelelők. A tudás önmagában nem elég. Sok friss diplomásból hiányzik a célorientáltság, a cselekvőképesség. Elvégzik az egyetemet, de nem igazán tudják, hogy mit akarnak, illetve, hogy mit várnak el tőlük a munkáltatók” – nyilatkozta a Maszolnak Pálfi Szilárd.

Kolozsváron értékesítőkből van a legnagyobb hiány. „A napokban megkeresett egy call-center, hogy 30 emberre lenne szüksége. Nem biztos, hogy meglesz” – mondta a szakember. Számos egyetemi szakon ugyanakkor túltermelés van. A Hummarknál sok olyan tanárképzőt végzett, főleg földrajzszakos, fiatal, valamint jogász, szociológus, szociális munkás és teológus jelentkezik, aki nem talál munkát a szakmájában.

Pálfi Szilárd véleménye szerint ahhoz, hogy a munkaerőpiacon javuljon a helyzet, a képzésen kellene változtatni. „Az alapvető gond az, hogy az egyetemek profitorientáltak lettek, a mennyiség pedig a minőség rovására megy. Emiatt az egyetem, mint képzőközeg veszített az értékéből. Szerintem napjainkban egy jó líceum többet ér, mint egy gyenge egyetem. Ha valaki egy erős matek-fizika vagy matek-infó osztályból kerül ki, akkor utána szinte mindegy, hogy melyik egyetemre megy, mert már kialakult a strukturált gondolkodásra való képessége” – véli a Hummark tulajdonosa.   

Tartsanak ki legalább három évig

Pálfi Szilárd azt tanácsolja a fiataloknak, hogy már az egyetemi évek alatt helyezkedjenek el, az sem baj, ha nem a szakterületükön, ezzel ugyanis lépéselőnybe kerülnek a semmilyen tapasztalattal nem rendelkezőkkel szemben. Alkalmazáskor tapasztalathiányon, legtöbbször, a munkafegyelem hiányát értik a cégvezetők, és ezt valóban munkaközben szerzi meg mindenki. „A friss diplomások nézzék meg jól, hova mennek először dolgozni, s tartsanak ki legalább három évig. Kitartás nélkül nincs sikerélmény” – hangsúlyozza Pálfi Szilárd.

Cătălin Olteanu, az FM Logistics igazgatója szerint a fiatal munkakeresőkkel az egyik legnagyobb gond az, hogy nyugat-európai szintű bért akarnak. „Nem értik, hogy ha a cégek nyugati béreket fizetnének, akkor nem jönnének Romániába, hanem inkább Nyugat-Európában alkalmaznák az ottani munkavállalókat” – mondta a cégvezető.