Megállapodás nélkül ért véget pénteken Brüsszelben az unió 2014 és 2020 közötti keretköltségvetéséről tartott EU-csúcstalálkozó.

Diplomaták közlése szerint nem sikerült áthidalni azt a szakadékot, amely a kiadások drasztikus visszanyesését hajlíthatatlanul követelő britek és az ennél kompromisszumkészebb tagországok között keletkezett.

Az állam-, illetve kormányfők tanácskozása csütörtök késő este kezdődött. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács elnöke előzőleg egész nap tárgyalt külön-külön az egyes tagállami vezetőkkel. Ezek alapján éjszakára újabb javaslatokat terjesztett elő, amelyeket aztán a tagállamok a péntek délben újrakezdődött tanácskozáson véleményeztek, és végül arra jutottak, hogy nem sikerült a szükséges mértékben közelíteni az álláspontokat.

A britek csökkentést akartak

David Cameron brit miniszterelnök az eredetileg ezer milliárd euró fölöttire tervezett hétéves keretet 886 milliárd euróra akarta csökkenteni. Nagy-Britannia mellett a hollandok és a svédek voltak a lefaragások legerőteljesebb szorgalmazói.

A németek ennél rugalmasabbak lettek volna, bár ők az EU legjelentősebb nettó befizetői, vagyis Németország esetében haladja meg a közös alapba befizetett nemzeti hozzájárulás a legnagyobb mértékben az ország által támogatások formájában visszakapott összeget. Franciaországnak az volt a fő gondja, hogy megőrizze a mezőgazdasági termelők eddigi támogatásának a mértékét - lévén az első számú haszonélvezője az unió legsúlyosabb kiadási tételét jelentő közös agrárpolitikának.

Ez utóbbi elem, az agrártámogatások ügye mellett számos egyéb ponton is kiderült, hogy nem csupán a tervezett költségvetési kiadások főösszegét illetően maradtak fenn nézeteltérések, hanem abban is, hogy milyen arányban osszák el a pénzt az egyes támogatási-fejlesztési programok között.

A tanácskozást követő sajtótájékoztatón Herman Van Rompuy felhívta a figyelmet arra: bár a brit követelésnek nem tettek eleget teljes mértékben, a legutolsó tervezetek az eredeti elképzelésekhez képest már így is 80 milliárd euróval megrövidítették a költségvetési keretet.

Megfogalmazása szerint a csütörtök-pénteki tanácskozássorozat így is "mutatott annyi közeledési potenciált" a tagállami vélemények között, hogy megfelelő előkészítés után jövő év elején lesz esély a megegyezésre. Általános a vélekedés, hogy a keretköltségvetés ügyében a jövő év elején, januárban vagy februárban újabb uniós csúcstalálkozót tartanak.

Merkel: ez nem dráma

David Cameron a csúcstalálkozó után azt hangsúlyozta: nem sikerült elég haladást elérni a "pótlólagos kiadások" visszafogásában.  "Azokat a kiadásokat, amelyeket nem engedhetünk meg magunknak, le kell nyesni. Ez történik otthon, ennek kell történnie itt is" - mondta, megismételve azt az érvet, hogy ha a válság időszakában a tagállamoknak takarékoskodniuk kell, akkor ugyanezt kell tennie az uniónak is. Cameron leszögezte: "most nem annak van itt az ideje, hogy a pénzt a büdzsé egyik részéből a másikba tologassuk".

Angela Merkel német kancellár arra emlékeztetett: ő már korábban is hangoztatta, nem lesz dráma, ha kiderül, hogy ez a csúcstalálkozó csak az első forduló volt.  "Az álláspontok még mindig megoszlanak, és ha második menetet akarunk, akkor arra rá kell szánni az időt" - mondta.

Francois Hollande francia köztársasági elnök úgy vélekedett a csúcs után tett nyilatkozatában, hogy meg kellene változtatni azt a rendszert, amelynek alapján a britek jelentős összegeket kapnak vissza az általuk a közös kasszába befizetett, de fel nem használt pénzekből.