Romániában 27 ezerrel több munkahely volna, ha az országot nem árasztanák el a Közel- és a Távol-Keleten gyártott hamis termékek.

A márkák és védjegyek uniós szintű nyilvántartásával foglalkozó Belső Piaci Harmonizációs Hivatal (OHIM) számításai szerint tavaly 26,3 milliárd euró értékű hamis terméket értékesítettek az EU-ban, ami a teljes fogyasztás 9,7 százaléka.  A jelenségnek az egész gazdaság kárát látja: az Európai Unióban becslések szerint 362 ezer munkahellyel több volna, ha a piacot nem árasztanák el a hamisítványok, az államkasszák pedig több milliárd euró bevételtől estek el.

A legtöbb, márkanevet illegálisan viselő termék Kínából származik. Az EU-ban tavaly lefoglalt ilyen áru érték szerinti 73 százaléka és mennyiség szerinti 66 százaléka származott a távol-keleti országból. Kínában leginkább divattermékeket, ruhaneműt, lábbelit és ruházati kiegészítőket hamisítanak. A hatóságok dolgát megnehezíti, hogy az áru jelentős része legálisan, márkajelzés nélkül érkezik meg Kínából valamelyik európai szabadkereskedelmi övezetbe, ahol aztán átcsomagolják, átcímkézik, olyan védjeggyel látják el, aminek viselésére az adott termék nem jogosult.

Törökország főleg hamis parfümök és egyéb márkás kozmetikumok hamisítására specializálódott, innen származik az EU-ban tavaly lefoglalt ilyen termékek 52 százaléka. Indiában gyógyszereket hamisítanak előszeretettel, Egyiptomban pedig élelmiszereket. Ez utóbbi azt jelenti, hogy hagyományos technológiával előállított élelmiszereket „bio”, illetve „organikus” címkével látnak el, hogy drágábban lehessen értékesíteni őket. Az Európában piacra dobott hamis termékek egy tetemes részét Indonéziában és a Fülöp-szigeteken állítják elő, ahol a korrupció és a nem megfelelő jogi szabályozás a hamisítók malmára hajtja a vizet.

Romániát jobban veszélyeztetik

A hamis áruval való kereskedelem eltérő mértékben sújtja az európai országokat, azok az országok a legveszélyeztetettebbek, ahol alacsony az életszínvonal, így például Románia. Az OHIM becslései szerint éves szinten mintegy 400 millió eurós veszteséget jelentenek a hamisítványok a román gazdaságnak, a munkaerőpiacról pedig 27 ezer állás hiányzik miattuk.

A hamis áru azért kerül lényegesen kevesebbe az eredetinél, mert gyengébb minőségű, ugyanis olcsó és silány alapanyagból készül. „Mi kizárólag valódi bőrből dolgozunk, aminek négyzetmétere, a minőségtől függően 20 és 40 euró között változik. A csempészáru ellenben vegyileg kezelt műbőrből készül, aminek négyzetmétere 2 és 10 euró között mozog, arról nem is beszélve, hogy ők alacsonyabb béreket adnak, s kevesebb adót fizetnek, ha egyáltalán fizetnek, mint a romániai gyártók” – mondja Ionuț Bobu, a lábbeliket gyártó gyulafehérvári Marelbo fejlesztési igazgatója.