A földbe döngölte a jegybanki kormányzó az áfacsökkentő törvényt

Súlyos kifogásokat fogalmazott meg pénteken Mugur Isărescu az államfő által is elutasított adótörvénykönyvvel szemben. A jegybanki kormányzó szerint a jogszabály alkalmazásának drámai következményei lehetnek.

A Román Nemzeti Bankot szinte megszakítás nélkül 1990 óta irányító Mugur Isărescu először foglalt állást ennyire nyíltan a kormány által tervezett adócsökkentés ügyében. Szerinte a GDP 2,3 százalékának megfelelő bevételkiesés felborítaná a gazdaság makrogazdasági egyensúlyát.

Hozzátette: ehhez még nem számolta hozzá a kormány által tervezett közalkalmazotti béremeléseket, amelyek a GDP 1,7 százalékának megfelelő többletkiadást jelentenének. A közszférát érintő fizetésemeléseket egyelőre szándékként jelentette be a kormány, amely hamarosan társadalmi vitára bocsáthatja az erről szóló törvénytervezetet.

A jegybankelnök kifejtette, hogy 4 százalékos gazdasági növekedés mellett nincs értelme növelni az államháztartás hiányát, az erőforrásokat arra az időszakra kell tartogatni, amikor a gazdaság teljesítménye romlik. Figyelmeztetett, hogy Románia ezt a hibát 2005-ben és 2008-ban is elkövette, most viszont jó lenne elkerülni.

Úgy vélte, sokba kerülhet Romániának a gyors gazdasági növekedés "rögeszméje", ha figyelmen kívül hagyják a döntéshozók a makrogazdasági egyensúlyokat. Ez ugyanis olyan kisiklást okozhat, aminek a helyreállításával több éves gazdasági növekedést jelentő időszakot tékozolhat el Románia.

Isărescu a kormány adócsökkentési terveit támogatók azon véleményével sem ért egyet, miszerint a román gazdaság nem nőhet államháztartási hiány nélkül. Példaként az elmúlt éveket említette, amikor a gazdaság minden évben nőtt anélkül, hogy a büdzsében jelentős deficit keletkezett volna.

Eugen Teodorovici román pénzügyminiszter korábban elmondta, hogy Románia eltér rövid ideig a nemzetközi hitelezőivel szemben vállalt céloktól, és az államháztartási hiányt a jövő évben 2,9 százalékra növeli annak ellenére, hogy korábban Bukarest 1,2 százalékos deficitet vállalt 2016-ra. Isărescu szerint azonban az ilyen nagy mértékű eltéréseket a nemzetközi hitelezők és a nemzetközi piacok egyaránt szankcionálni fogják.

Victor Ponta miniszterelnök pénteken jelentette be, hogy a parlament augusztus második felében tárgyalja újra rendkívüli ülésszak keretében az adótörvény-tervezetet.

A jegybaki kormányzó ugyanakkor elutasította azt a forgatókönyvet, amely szerint az államfő „külföldi nyomásra” tagadta meg a törvény kihirdetését. A nevét ugyan nem említette, de ez a vád Victor Ponta miniszterelnök részéről hangzott el. „Rögeszménk, hogy a külföldiek meg akarják akadályozni a gazdasági növekedésünket” – jelentette ki. 

Pénteki nyilatkozataival Mugur Isărescu gyakorlatilag Klaus Johannis mellé állt az elnöki hivatal és a kormány közötti adótörvénykönyv-vitában. Nem titok, hogy az államfő konzultált is a jegybanki kormányzóval, mielőtt bejelentette volna döntését a jogszabály elutasításáról.

Johannis érvei az Isărescuéhez hasonlóak

Mint ismert, Johannis azzal érvelt: hiányol egy olyan hatástanulmányt, amely igazolná, hogy az áfa-csökkentés nem borítja fel a költségvetési egyensúlyt, illetve hiányolja a költségvetési kiadások lefaragását célzó intézkedéseket. Az államfő szerint a görög válság közepette Románia kockázati besorolása is jelentősen romolhat: egyebek mellett ezért is az adótörvénykönyv újragondolását kéri a parlamenttől.

Az elnök úgy vélte: a pénzügyi politikának tartózkodnia kell mind a túlzott adóterhek, mind drasztikus adócsökkentések bevezetésétől. Rámutatott: a 2010-es megszorítások sorozata (amikor 19-ről 24 százalékra emelték az áfát, és 25 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak bérét) immár történelem, nincs szükség újabb kockázatos adópolitikai húzásokra.

Mint ismert, az adótörvénykönyvet az összes parlamenti párt, az ellenzáki liberálisok és az RMDSZ is megszavazta.

 

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?