Fej fej mellett álltak pénteken az "igen" és a "nem" hívei Görögországban, alig két nappal azelőtt, hogy az emberek népszavazáson mondhatnak véleményt arról, támogatják-e vagy sem a hitelezőkkel való megállapodást. 

Megjósolhatatlannak tűnik a vasárnapi görög népszavazás eredménye, mivel a közvélemény-kutatások némelyike a megállapodás támogatóit, mások viszont az ellenzők táborát vélik győztesnek, de az igen és a nem voksainak becsült aránya alig tér el egymástól.

A Public Issue közvélemény-kutató intézet által készített, a Szirizához tartozó, Avgi című napilapban közölt felmérés azt mutatja, hogyaz urnák elé várt görögök 43 százaléka ellenzi a hitelezők által javasolt reformokat, 42,5 százalékuk viszont elfogadná azokat,míg a bizonytalanok aránya 9 százalék.

Döntetlen végeredményt hozott ki saját felmérése alapján az ALCO intézet, amely a Proto Thema című napilapban az igenek enyhe fölényét vetíti előre, eszerint a megállapodást támogatók 41,7, az ellenzők viszont 41,1 százalékos tábort alkotnak, a bizonytalanok aránya 10,7 százalék.

Ugyanez az intézet pénteken a reggeli órákban más eredményt is közölt az Ethnos című lapban, az lényegében szintén a fej fej melletti arányt tükrözi: 44,8 százalékra becsüli az igen, 43,3 százalékra pedig a várható nem szavazatokat. Eszerint a bizonytalanok aránya 11,8 százalék.

Bonyolult a kérdés

A népszavazáson meglehetősen bonyolult kérdést tesznek fel a szavazópolgároknak. A kérdés így hangzik: "El kell-e fogadni azt a közös tervet, amelyet az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap június 25-én az Eurócsoport elé terjesztett?"

A szavazócédulán ezt követően kifejtik, hogy a terv két részből áll. Az első a Reformok a folyamatban lévő programok lezárására és azon túl címet viseli, a másodiknak Az adósságok fenntarthatóságának előzetes elemzése a címe. A szavazóknak "nem" és "igen" között kell választaniuk.