A német pénzügyminiszter a váratlanul bekövetkező fizetésképtelenség veszélyére figyelmeztetett a görög államadósság-válság kezelésével kapcsolatban egy vasárnapi interjúban.

„A világon máshol gyűjtött tapasztalatok azt mutatják, hogy egy ország hirtelen belecsúszhat a fizetésképtelenségbe" - mondta Wolfgang Schäuble a Frankfurter Allgemeine Sonntagszeitung (FAS) című vasárnapi német lapban közölt interjúval. Figyelmeztetését azzal indokolta, hogy a görög állam pénzügyi helyzete bizonytalan. Arra a kérdésre, hogy szerinte miként áll a helyzet, azt mondta: "nem tudom pontosan, és azt sem tudom, hogy a görög kormány tudja-e pontosan".

Mindenesetre Németországnak „minden meg kell tennie azért, hogy Görögországot vállalható feltételek mellett megtartsa az euróövezetben" - mondta Wolfgang Schäuble. Megjegyezte: nem számít arra, hogy jelentős előrelépés történik a görög válság ügyében hétfőn az eurócsoport - az euróövezeti pénzügyminiszteri tanács - brüsszeli ülésén.

Ugyanakkor a FAS az athéni vezetés és az euróövezeti partnerek tárgyalásain részt vevő forrásokra hivatkozva azt írta, hogy haladnak az egyeztetések, a görög fél hajlandó engedményekre a nyugdíjrendszer, a privatizáció és az általános forgalmi adó vitatott kérdéseiben. Áttörést ugyan nem sikerült elérni a 2012-ben összeállított második nemzetközi hitelprogramhoz kapcsolódó reformok végrehajtásáról szóló tárgyalásokon , de Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke szerint "a pohár félig tele van" - írta a FAS.

A lap értesülései szerint Juncker a héten háromszor tárgyalt telefonon Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel, aki egyebek között jelezte, hogy már nem ragaszkodik a 700 eurós 13. havi nyugdíj bevezetéséhez, hajlandó egy 17 milliárd eurós privatizációs program elindítására és 16 százalékos fő áfakulcsot javasol. Ezt az álláspontok közeledését mutatja, hiszen az előző görög kormány 22 milliárd eurós privatizációs programot vállalt, míg a Ciprasz vezette, januárban hatalomra került radikális baloldali Sziriza a privatizáció teljes leállítását ígérte a választóknak, az áfa ügyében pedig a hitelezők 18 százalékos áfakulcs bevezetését javasolják.

Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság (EB), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. A támogatási program befejezéséhez az eurócsoportnak jóvá kell hagynia a görög kormány részletes reformjavaslatait, különben nem folyósítják a második csomag utolsó, 7,2 milliárd eurós részletét.