Diplomáciai források szerint valamelyest közeledtek az álláspontok azon a péntek hajnalba nyúlt brüsszeli külön egyeztetésen, amelyet az EU-csúcstalálkozó egyes résztvevői a csütörtök esti plenáris tanácskozás után szűkebb körben tartottak a görög hitelválságról.

A megbeszélésen Angela Merkel német kancellár, Francois Hollande francia államfő, Donald Tusk, az EU-országok állam-, illetve kormányfőit tömörítő testületnek, az Európai Tanácsnak az elnöke, Jean-Claude Juncker, az unió javaslattevő-végrehajtó intézményének, az Európai Bizottságnak az elnöke, Jeroen Dijsselbloem, a közös fizetőeszközt használó országok pénzügyminisztereiből álló eurócsoport elnöke, valamint Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke igyekezett dűlőre jutni Alekszisz Ciprasz görög kormányfővel.

A Ciprasz vezette, Sziriza nevű, radikális baloldali párt azzal az ígérettel nyerte meg az év elején a görögországi parlamenti választásokat, hogy megszabadítja az országot a nemzetközi hitelezők által rákényszerített, súlyos társadalmi következményekkel járó megszorító intézkedésektől. Athén és a hitelezők egyetértésének hiányában azonban Görögország az államcsőd közvetlen peremére sodródott, és széles körben osztott nézet szerint jelentős a veszélye annak, hogy a görögök kénytelenek lesznek távozni az euróövezetből.

A hitelezők - alapvetően az EU és a Nemzetközi Valutaalap - csak akkor hajlandóak további pénzügyi támogatást nyújtani, ha a görög kormány kötelezettséget vállal a szükséges reformok véghezvitelére. A nemzetközi közösség képviselői - közölték a megbeszélések menetét ismerő diplomaták - továbbra is szükségesnek tartják bizonyos reformlépések megtételét ahhoz, hogy további eurómilliárdokkal lehessen megsegíteni Görögországot. Brüsszelben pénzügyi szakértői körökben úgy hírlik, hogy Athénnak április elejéig áll rendelkezésére elég pénz, azt követően jelentős fizetési kötelezettségek válnak időszerűvé, amelyek teljesítéséhez friss forrásokra lenne szükség.