Megoldási javaslatokkal állt elő az RMDSZ az ANAF-ügyben

Az RMDSZ egy szakértői csoporttal folytatott egyeztetést követően olyan megoldási javaslatokat fogalmazott meg, amelyek az államot érő valós kár elkerülését szorgalmazzák, a vállalkozó és az Országos Adóhatóság (ANAF) partnerségét helyezik előnybe, ugyanakkor a büntetéseket csak valós problémák esetén alkalmazzák – fogalmazott Kovács Péter főtitkár kedden. 

A főtitkárság vezetője rámutatott: a kereskedelmi egységek ellen irányuló ellenőrzésekkor a kivizsgáltakkal való együttműködés a jó út, azok nyomás alatt tartása nem segíti elő annak a gazdasági környezetnek a kialakítását, amelyben a vállalkozók fejlődhetnek, munkahelyeket teremthetnek.

Kovács Péter reflektálva hétfői kijelentésére, miszerint a túllihegett zaklatásjellegű ellenőrzések csorbítják a vállalkozók állami intézményekbe vetett bizalmát, elmondta: az ANAF-nak elsőként tanácsadói szerepet kellene ellátnia, a kivizsgálás első fázisában azt a célt kell szolgálnia, hogy felhívja a vállalkozó figyelmét a visszaélésre, amennyiben ez tévedett. Csak ezt követően kellene szankciót alkalmaznia. Mivel az állam az ellenőrző szervek működését a polgárok adójából finanszírozza, természetes az előbbi felvetés, jogos az elvárás – tette hozzá.

„Hosszútávon csak úgy lehet elkerülni a visszaéléseket, ha az intézkedések szándéka nevelő hatású, nem pedig zaklatásjellegű. Mindannyiunk célja, hogy megakadályozzuk a pénzügyi jellegű visszaéléseket, de ezt csak úgy tudjuk elérni, ha a helyes működtetésre hívjuk fel a vállalkozó figyelmét” – hangsúlyozta a főtitkárság vezetője, aki kiemelte: elsőként olyan intézkedéseket kellene hozni, amelyek az esetleges szabálytalanságok méretének függvényében határoznák meg a büntetéseket. Mindezt úgy lehetne elérni, ha az ANAF kategorizálná a visszaéléseket, ezzel megoldva azt a nagyságrendileg 10 ezer lejes aránytalan pénzbírságot, amelyet az elmúlt időszakban néhány lejnyi tévedésért szabott ki a kereskedelmi egységekre.

„Ugyanakkor a két szinten történő kivizsgálás megelőzné az ellenőrzés folyamatában történő esetleges visszaéléseket is. Mivel az állami intézményeket is emberek működtetik, ezért felmerülhet annak a gyanúja, hogy a munkafolyamatban tévedések csúszhatnak be” – fogalmazott Kovács Péter, aki felvetésével annak a javaslatnak adott létjogosultságot, amely egy másodlagos, felülbíráló munkakörrel ellátott szerv fellépését vonná be a vizsgálati folyamatba.

„A szövetség javaslatai azt a jelenleg érezhető általános alaphangulatot írnák felül, miszerint az állami intézmények zaklatásjellegű közbelépésükkel csorbítják a vállalkozó beléjük vetett bizalmát azon túl, hogy az állam a pénzüket és idejüket folyamatosan elveszi” – összegzett a főtitkár.

Kapcsolódók

Kimaradt?