Új erdészeti törvényt fogadott el a képviselőház, mely jelenlegi formájában megkönnyíti az erdőgazdálkodást és kitermelést a kis területek tulajdonosainak, ugyanakkor szigorú védelmi intézkedéseket vezet be az erdők őrzésének területén. A részletekről Korodi Attila képviselővel beszélgettünk.

Melyek a leglényegesebb változtatásai az új törvénynek?

Az új törvény több fejezetnél pontosította a részleteket: milyen jellegű megoldásokkal lehet fát kitermelni; mit jelent az üzemterveztetés kiskapuk nélkül; az ellenőrizhetetlen rönkexport kivédése a fa értékesítése szempontjából; konkrétan megszabott határ a nagy faipari monopóliumok esetében; a kistulajdonosok számára lehetőség biztosítása a saját erdők ellenőriztetésére, őrzésére; az érintetlen erdőségek védelme és országos kataszter felállítása.

Gyakorlati kérdéseket boncolgatva, milyen problémákra ad választ a törvény?

Az elmúlt egy év közvitái elsősorban a Schweighoffer-szindróma és a kínai export-szindróma körül forogtak. Ezekre is törvényes választ ad. Például a nagy monopóliumok, kereskedelmi társaságok, kereskedelmi, gazdasági csoportok nem rendelkezhetnek egy adott fafajta feldolgozásának több mint harminc százalékos piaci részesedésével. Ez azért fontos, mert ha már kikerül az irányítás alól a folyamat, akkor árpolitika dömping érzékelhető, és félő, hogy tönkreteszik az erdőgazdálkodást. Ezek a nagy társaságok határoznák meg a felvásárlási piacot. Ami a kínai exportot illeti, itt is nagy változás történt. A lábon álló fa értékesítését csak tanúsítvánnyal rendelkező gazdasági szereplők végezhetik, viszont ha kitermelt fát értékesítenek, az csak olyannak adható tovább aki legalább 40 százalékát saját termelésben használja, annak minimum 40 százalékát helyileg kell feldolgozni.

Viszonylag hosszas folyamat volt, éveket vett igénybe a törvény elfogadása. Hogyan zajlott a folyamat?

Tavaly nyáron érett meg az első kezdeményezés, a két érdekcsoport nagy lobbit folytatott, és valóban, régóta folyik a háború. A törvény módosító indítványainak mind a két cikkelye RMDSZ kezdeményezésre  született. Érdekes, hogy ebben a témában a PSD-vel jobban együtt dolgoztunk, mint az ellenzékkel.

Az egész helyzet négy évvel ezelőtt élesedett ki, az üzemtervek miatti viták kerültek előtérbe. Nagyon sok volt a kiskapu, például egy tízéves ütemterv mennyiségét négy év alatt kitermelték és egy malőrrel megint ütemterveztették ugyanazt újabb tíz évre. Nagyon sok szakmai vitán, politikai egyeztetésen vettünk részt, melyek alatt letisztultak a helyzetek, és rájöttünk, hogy hol vannak problémák. Végül sikerült kidolgozni azt a rendszert, amikor nem az embereknek kell elfogni a törvénytelen famennyiséget, hanem számítógépes rendszeren keresztül a fluxusokat tesszük ellenőrizhetővé. A gyakorlat azt mutatja, ez így hatékonyabb, mintha a rendőrre bíznánk a feladatot, mert arra van jó és rossz példa egyaránt.

Említette a kiserdő-tulajdonosokat érintő változásokat is. Melyek ezek?

A törvény lehetőséget ad a kiserdő-tulajdonosoknak, hogy szerződéseket kössenek erdészetekkel erdő őrzésre, így évente hektáronként maximum három köbméter fát kitermelhetnek. Egyes vélemények szerint fennáll a veszélye, hogy nagy erdőterületeket veszítsünk el az üzemterveztetés alól, de ez még mindig sokkal kevesebb, mint az eddigi védelmi rendszerben.

Mennyire egészíti ki ez a törvény az erdőradar tevékenységét?

Az erdőradarral is vannak még problémák, több módosítást is igényel ahhoz, hogy egyértelmű legyen. A tervek szerint tovább fogják javítani a rendszert. Gondolkodnak azon, hogy életbe léptessenek egy másik digitális rendszert, ami a teljes üzemterveztetésre vonatkozik. Így mérhető lenne, hogy pontosan mennyi kitermelést jelentenek, mert jelenleg a szállítás és a raktár telephelyeknél a bejövetel ellenőrizhető.

A Zöld Erdély Egyesület úgy gondolja, az új kerettörvény megtartja a régi hiányosságait: a törvény nem átfogó (számtalan különböző szintű járulékos jogszabály kapcsolódik hozzá), a szabályozó, végrehajtó és ellenőrző erők túlságosan központosítottak és átpolitizáltak. Problémás még az átláthatóság hiánya, az erdészeti szektor alulfinanszírozottsága, az erdei utak létesítésének prioritásként való kezelése, amellyel pont a további fakitermelést segítik elő, a ROMSILVA érdekkonfliktusban való megtartása, hiszen sok esetben ez a felelős a védett területek megőrzéséért, miközben a rajta levő erdők kitermeltetéséből tartja fenn önmagát. A Zöld Erdély Egyesület ugyanakkor elismeri, hogy van néhány hasznos pontja az új törvénynek (mint az érintetlen erdőségek katalógusának elkészítése, az erdei legeltetés megtiltása stb.), de szerintük számos más kifogásolnivaló akad – írja a Transindex.

Mi a véleménye a Zöld Erdély Egyesület kifogásairól?

Szerintem téves az a felfogás, hogy törvényben kell rögzíteni mindent. Egyértelmű cikkelyekkel általánosan kell szabályozni a kereteket, mint például a 30 és a 40 százalékos problémát és végrehajtási normatívákkal a részleteket. Így működik a normális országokban. Nálunk túl van tűzdelve törvényi erejű rendelkezésekkel a jogszabály.