A jelenlegi tizenhat romániai repülőtér többsége veszteséges, a tulajdonos önkormányzatok milliókat költenek a működtetésükre, akad olyan nemzetközi légikikötő is, ahonnan nem szállnak fel menetrendszerű járatok. A székelyföldi reptér életképességét vizsgáltuk meg szakértői segítséggel.

Ha megépülne, sikerre lenne ítélve a székelyudvarhelyi reptér, véli Szász Jenő, a Nemzetstratégiai Kutatóintézet igazgatója, Borboly Csaba, a Hargita megyei önkormányzat elnöke pedig még nála is optimistább. A politikus ugyanis  korábban a maszol.ro-nak azt nyilatkozta: „egy nagyobb, nemzetközi forgalmú, és két kisebb reptér megvalósítására gondoltunk”. A tanácselnök több alkalommal kijelentette, hogy a megye első számú reptere számára Csíkcsicsót tartja a legmegfelelőbb helyszínnek, a létesítmény megvalósíthatósági tanulmánya előreláthatóan idén el is készül.A Szász Jenő-féle székelyföldi repülőtér látványterve

Borboly Csaba és Szász Jenő egyaránt gazdasági fellendülést, új munkahelyeket vizionál a jövendőbeli székelyföldi reptérnek vagy reptereknek köszönhetően, utóbbi udvarhelyi sajtótájékoztatóján az is elhangzott, hogy Udvarhelyen akár régiós áruelosztó központ létesülhetne.  

Évi 378 utas

Dicséretes a politikusok optimizmusa, ám a tények azt mutatják, egyáltalán nem törvényszerű, hogy egy légiforgalmi központ sikeres, a gazdasági fejlődés motorja legyen. Egy repülőtér meglétéből még csak az sem következik feltétlenül, hogy ott gépek landolnak rendszeresen.

A tulceai repülőtér | Fotó: delta-dunarii.infoTulcea városának körülbelül annyi lakosa van, mint Csíkszeredának és Székelyudvarhelynek együttvéve. Az azonos nevű megye székhelye kikötőváros, s figyelemreméltó idegenforgalmi potenciállal rendelkezik, ugyanis a Duna-delta kapujának számít, mely Románia legnagyobb, európai szinten is jelentős nemzeti parkja. Mindezek ellenére a tulceai reptéren 20 éven át nem szálltak le menetrendszerű járatok, 2012-es utasforgalma 378 főt tett ki.

Tavaly nyáron aztán két nemzetközi járat is indult, Olaszország és Németország felé, heti két, illetve egy alkalommal. A járatok azonban nem hozták a várt üzleti eredményt, így az üzemeltető légitársaság néhány hónap múlva megszüntette őket. A létesítmény továbbra is működik, parancsnoka és kiszolgáló személyzete van, készen áll a gépek fogadására, ám azok egyelőre nem jönnek.  

Az önkormányzat állja a cechet

A menetrendszerű járatok megléte ugyanakkor nem garancia egy reptér életképességére. Gheorghe Răcaru, a fapados Blue Air tulajdonosa egy közelmúltban adott interjúban kijelentette, a hazai repterek többsége veszteséges, a négy-öt legforgalmasabb működhet csak nyereséggel.    

A szatmárnémeti reptér | Fotó: newsair.roA szatmárnémeti repülőtérről hetente hat járat indul Bukarestbe, az utasok száma tavaly 16 ezer körül volt. Ennek ellenére a létesítmény a megyei önkormányzat támogatása nélkül rég lehúzhatta volna a rolót, hiszen a 2013-as hivatalos pénzügyi mérlegből az derül ki, 4,6 millió lejes forgalom mellett 2,7 millió lejes szubvencióra volt szüksége ahhoz, hogy nullszaldós legyen. Ráadásul, bár reptere van, Szatmárnémeti a legnagyobb jó szándékkal sem sorolható a prosperáló erdélyi nagyvárosok közé.

Arad ellenben a jómódú, erőteljes gazdasággal rendelkező megyeszékhelyek közé tartozik országos viszonylatban. Ennek ellenére repülőterének működése nem sikertörténet, éves szinten mindössze 40 ezer utas fordul meg benne. Az sem egyértelmű, hogy Nagyvárad profitál a légikikötője meglétéből. Az interneten hozzáférhető, hivatalos könyvelési adatokból az derül ki, hogy a létesítmény 2014 első félévében 1,3 millió lejes önkormányzati támogatásban részesült, de még így is 200 ezer lej körüli deficitet produkált.

Olcsóbb a busz, és házhoz jön

Lényeges szempontok egy reptér működése szempontjából a vonzáskörzetében élők életszínvonala és utazási szokásai. Előbbi tekintetében a nagyobbik székely megye nem áll valami fényesen, az átlagbér megyei bontásban itt a legalacsonyabb az országban. Ezt ellensúlyozhatja, hogy a régiónak sokrétűek a kötődései Magyarországhoz, intenzív a kétirányú utasforgalom.

Wizz Air-rel már 69 lejért lehet Budapestre repülni Jelenleg legolcsóbban autóbusszal lehet eljutni Budapestre, egy jegy ára 90 lej, de vannak drágább járatok is. A Wizzair Vidrátszegről felszálló gépeire már 69 lejért lehet jegyet váltani, de csak több héttel az indulás előtt. Másfél-két hetes elővételben 109 lej egy jegy átlagos ára, míg néhány nappal az indulás előtt már 269 lejbe kerül egy út. S akkor még nem számoltunk azzal, hogy Parajdon vagy Felsősófalván megáll a busz, de a repülő nem száll le, s Csíkcsicsóig több mint 80 km-t kell utazni.

Az esetleges jövendőbeli székely reptér üzemeltetői a környező légikikötők által jelentett konkurenciát sem hagyhatják figyelmen kívül. Bár Szász Jenő állítólag a háromszéki önkormányzatoknak is postázta a cekendi reptér tervét, valószínűleg számára is világos: Sepsiszentgyörgyről vagy Kézdivásárhelyről sokkal egyszerűbb eljutni Brassóba, melynek biztosan lesz reptere, mint Udvarhelyre.

Hány munkahelyet teremt?

A székelyföldi légikikötő munkahelyteremtő hatását is ajánlatos lenne visszafogott elvárásokkal kezelni. A Hargita International Airport megvalósíthatósági tanulmányát bemutató sajtótájékoztatón Szász Jenő által „Magyarország egyik legjobb szakértője”-ként felkonferált Mudra István azt mondta, 1 millió utas generál 1 000 munkahelyet. A tudományos-fantasztikus irodalom szférájába tartozik az, hogy a 310 ezres Hargita megye légikikötője megközelítse ezt az utasszámot.

A 200 ezer lakosú, gazdaságilag Udvarhelynél és Szeredánál is fejlettebb Nagyvárad repterének tavalyi utasforgalma 36 ezer fő volt, ami Mudra István képlete szerint 36 munkahelyet jelent. A semminél azért ez is több. Bákó esete azt példázza, hogy még egy forgalmas reptér sem feltétlenül hoz gazdasági fellendülést. A bákói az ország ötödik legnagyobb légikikötője, több mint 300 ezres utasforgalommal, ám a régió ennek ellenére az egyik legelmaradottabb az országban.  

Az alap az üzleti terv

Az, hogy Hargita megyében nincsenek nagyvárosok, nem jelenti feltétlenül azt, hogy a térségben nincs létjogosultságuk a repülőtereknek, ám a sikeres működés sem magától értetődő, mondja David Ciceo, a Románia Repterek Egyesületének (AAR) elnöke.

David Ciceo | Fotó: stiridecluj.ro„Minden attól függ, hogy a helyi közösség rendelkezik-e a reptér működtetéséhez szükséges pénzügyi erőforrásokkal. Ha egy régiónak van idengenforgalmi potenciálja, akkor egy repülőtér elősegítheti a gazdasági fejlődést” – nyilatkozta a maszol.ro-nak David Ciceo, hangsúlyozva, hogy nem ismeri a Hargita International Airport megvalósíthatósági tanulmányát. A szakember emlékeztet rá, hogy Franciaországban 150 reptér működik. „Az AAR támogat minden, repülőterek létrehozását célzó kezdeményezést. Az, hogy az illető reptér életképes-e, természetesen attól függ, mennyire megalapozott az üzleti terv” – jelentette ki az AAR elnöke.

Hat erdélyi repteret korszerűsítenek

Romániában jelenleg 16 polgári repülőtér működik, amihez a közeljövőben hozzáadódik az épülőfélben levő vidombáki. 13-nak a modernizálására a Szállítási Minisztérium tervei szerint 2020 végéig az állam 600 millió eurót fog fordítani. A legtöbb pénzt Otopeni kapja, 247 millió eurót. Erdélyben hat repteret fognak korszerűsíteni, a kolozsvárit, temesvárit, nagyváradit, nagyszebenit, marosvásárhelyit és nagybányait, összesen 186 millió euró értékben.

Az ország legnagyobb repülőtere az otopeni-i Henri Coandă, évi több mint 8 millió utassal, a második és harmadik pedig a kolozsvári és a temesvári. A szakértők becslései szerint 2020-ig a hazai légiutasforgalom meg fog duplázódni. A fejlődés nem nyílegyenes, mert amíg tavaly a kolozsvári reptér forgalma tetemes mértékben nőtt, addig a temesvárié 20, a szebenié, aradié és nagyváradié pedig kb.5 százalékkal csökkent.