Alkotmányjogi panaszt nyújtott be Németország a bankunió miatt
A Welt am Sonntag című vasárnapi lap beszámolója szerint az öt német közgazdászprofesszor a bankunió egyik fő eleme, az euróövezet 120 vezető bankjának tevékenységét az idén novembertől kezdve ellenőrző Egységes Felügyeleti Mechanizmus (SSM) miatt nyújtott be alkotmányjogi panaszt.
A bankunió a brüsszeli hatalomkoncentráció eddigi legsúlyosabb példája, és illegitim, mert az EU-ról szóló szerződések nem biztosítanak jogalapot a felépítéséhez. Ezért a rendszer ellentétes a német alaptörvénnyel - mondta a lapnak Markus Kerber, a csoport szóvivője. A bankunió miatt a német adófizetőknek olyan hitelintézetekért is pénzügyi felelősséget kell vállalniuk, amelyekre nem terjed ki a nemzeti felügyeleti szerv hatásköre - tette hozzá.
Az SSM mellett a bankunió másik fő eleme 2016-ban felálló Egységes Szanálási Mechanizmus (SRM), benne a bankuniót alkotó tagállamok által közösen - a bankok befizetéseiből - feltöltött bankszanálási alappal (SBRF). Az adófizetők pénzének kímélését szolgáló új rendszerben, 2016 januárjától a csődveszélybe került hitelintézetek megmentésének költségét az érintett bank tartozásának legalább 8 százalékáig a bank részvényesei, kötvényeinek tulajdonosai és nem biztosított betétesei állják majd, és ha ez a pénz nem elég, akkor belép a közös bankszanálási alap (SBRF), végszükség esetén pedig a közös euróövezeti mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM). Németországban az ESM kialakítását is megtámadták az alkotmánybíróságon, de a testület elutasította az alkotmányjogi panaszokat.