Egy vállalkozó meg még egy vállalkozó jóval több mint kettő – legalábbis ami a hatékonyságot illeti. Ha már hárman-négyen is tudnak szövetkezni, az már klasszisokkal nagyobb eredményességet mutat, mint ha egymagában kínlódna valaki. Szövetségben, klaszterekben a jövő, állapították meg azon a magyar-román klasztertalálkozón, melyet július második hétvégéjén tartottak Egerben.

Székelyföldi klaszterek részvételével magyar-román klasztertalálkozót tartottak Egerben, a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Nemzeti Külgazdasági Hivatal Enterprise Europe Network Osztálya és a romániai Elektromos Mérnöki Kutatási és Fejlesztési Országos Intézet ICPE-CA Enterprise Europe Network Osztálya szervezésében. A tusnádi Bálneo Turisztikai Klaszter mellett meghívást kapott a gyergyószentmiklósi Arbor Szövetség, mely a hatékony példákat látva klaszterbe való szerveződés lehetőségét fontolgatja.

Követendő példa a magyar minta

„Nagyon hasznos volt ez a tapasztalat, hiszen mondhatni egy időutazásnak lehettünk tanúi: tudomást szerezhetünk azokról a tapasztalatokról, nehézségekről, lehetőségekről, melyekkel a magyarországi klaszterek már jó tíz éve szembe néztek, hiszen éppen ennyivel vannak előbbre nálunk a klaszterek tekintetében. A hatékony és eredményes példákat látva mi is szakmai klaszterek alapításán gondolkodunk, kezdésként rögtön egy faipari klaszterrel indítanánk”, fogalmazta meg tapasztalatait Köllő István, a gyergyószentmiklósi Arbor Szövetség ügyvezető igazgatója.

A találkozón turisztikai, gép-, fa-, illetve élelmiszeripari és energetikai együttműködések képviselői vettek részt, Székelyföldről a 41 alapító tagot számláló Bálneo Turisztikai Klaszter is bemutatkozott, melynek célja, hogy a természeti adottságok és a szakemberek együttműködése által felkarolja és integrálja az egyéni kezdeményezéseket a fejlesztésekhez.

Romániában jelenleg több mint félszáz klaszter működik, elsősorban az ipar különböző területein, és mindössze 5-6 található a turizmusban, annak ellenére, hogy a turizmus olyan gazdasági szakterület, amely nem nélkülözheti az együttműködést a fejlesztésekhez, illetve az új vállalkozások létrehozásához.

A találkozón jelen volt Marius Andra, a román Kis- és középvállalkozások Minisztériumának tanácsosa, aki arról beszélt, hogy a kis- és középvállalkozások törvényének köszönhetően a jövőben több pályázati támogatáshoz juthatnak majd a kis- és a középvállalkozások. Úgy vélte, Románia számára hatékony lehet a magyarországi példa a klaszterek működését tekintve, ezért jó lenne átvenni és hasznosítani a kedvező magyar tapasztalatokat.

Az Arbor, mint egység

Egységben az erő: már-már unalmasan hangzik a szólás, ám a vállalkozásban dolgozók ezt talán mindenkinél jobban tudják. Ha közösen dolgoznak, előnyösebben jutnak információkhoz, és hamarabb megtalálják őket a megrendelők, a kliensek, mint ha egyedül kínlódnának. „Több kis cég együttműködve nagyobb eredményt el tud érni és ez eléggé egyértelmű az Arbor Szövetségen belül is. Bár nem mondom, szövetség nélkül is tudnak együttműködni a cégek, viszont ha létezik egy jól szervezett működési forma, akkor már lehet szervezni konferenciákat, találkozókat, ahol a közös területen működők meg tudnak beszélni fontos kérdéseket, ez által lehetnek eredményesek. Erre példa környékünkön a tekerőpataki templom nyílászáróinak cseréje, ahol elég nagy problémák adódtak, de végül az együttműködésnek köszönhetően a kivitelező, a tervező és az egyház jó eredményt tudott elérni”, fogalmazza meg a szövetség mellett zengő érveit Köllő István ügyvezető igazgató. Az Arbor Szövetségbe tömörült vállalkozók többnyire a faiparban működnek, ezért elsősorban egy faipari klaszter létrehozását fontolgatják.