Hogy tud eltartani Románia ilyen sok patikát?

Jelenleg hatvan százalékkal több gyógyszertár van Romániában, mint hat évvel ezelőtt, s mintegy harmadával több a törvényben megszabottnál. A szakemberek véleménye szerint az ádáz konkurenciaharc levét a betegek isszák meg.  

Mint eső után a gomba, úgy szaporodtak az elmúlt években országszerte a gyógyszertárak. Nagyváradon, a Dacia-sugárútnak a Profi áruház és a Decebal-sugárúti kereszteződés közötti mintegy 300 méteres szakaszán hat darab gyógyszertár sorakozik, de a város szinte minden kerületében lépten-nyomon ott virítanak a patikák keresztes fényreklámjai.

„A rendszerváltás előtt az emberek ellenállóbbak voltak, most több a betegség, főleg a gyerekek esetében. A felnőttek is betegesebbek, a sok stressz és az egészségtelen táplálkozás miatt” – magyarázza a Fő-utcán, az egykori Mizeri-kórházban működő gyógyszertár alkalmazottja. Szavai szerint a rendszerváltást követő első években meredeken nőtt a forgalom, de mióta egyre-másra nyílnak a patikák, a vásárlók száma folyamatosan csökken. Ez nem is csoda, hiszen a Mizeri-kórház 200 méteres körzetében hét másik patika is működik.

2007-ben még csak 5649 patika volt Romániában, 2011-ben már 7013, jelenleg pedig mintegy 8100. Az Országos Gyógyszerész Kamara adatai szerint a lakosság számához viszonyítva Romániában van a legtöbb gyógyszertár az Európai Unióban, kétszer-háromszor annyi, mint Nyugat-Európa országaiban. A túlkínálat miatt az utóbbi években átlagosan 200 független patika ment csődbe, ezek egy részét felvásárolják a rohamléptekkel terjeszkedő gyógyszertár láncok, melyek jelenleg a piac 30 százalékát teszik ki. A legnagyobb hálózatok a Sensiblu, a Dona, a HelpNet és a Catena, melyeknek összesített forgalma meghaladja az évi 3 milliárd lejt.  

Megtalálták a kiskaput

Maros megyében 1992-ben, amikor teljes egészében magánkézbe adták a gyógyszer kiskereskedelmet, kb. 40 patika volt, mondja Vas Iustina, a gyógyszerészkamara elnöke. Időközben megötszöröződött a számuk, jelenleg 220 van belőlük a megyében, 156 városon, javarészt Marosvásárhelyen, 64 pedig faluhelyen.

„2008-ig az új gyógyszertárak megnyitását az Egészségügyi Minisztérium hagyta jóvá vagy utasította el, gyakran helyi pártérdekek alapján. Abban az évben aztán elfogadták a 266-os törvényt, mely demográfiai kritériumokhoz köti a patikák megnyitását. Ennek értelmében megyeszékhelyeken 3500 lakosra juthat egy patika, vidéken 4000 lakosra. Ha betartják a szabályozást, akkor azóta egyetlen patika sem nyílhatott volna, mert már akkor több volt belőlük a megengedettnél. Természetesen nem ez történt, mert a törvényben van egy, a nagy területű kereskedelmi egységekre vonatkozó kivétel. Ezzel aztán visszaéltek, és nem csak a plázákban, de a tömbházak földszintjén is lépten-nyomon új gyógyszertárak nyíltak. 2010-ben, Cseke Attila minisztersége idején felfüggesztették ezt a kivételt, a rendelkezés idén december 31-ig van érvényben” – nyilatkozta a maszol.ro-nak a kamarelnök.

Jelenleg Maros megyében, városi környezetben 1997 lakosra jut egy patika. A túltelített piac miatt kiélezett a konkurenciaharc, ami, a látszat ellenére nem kedvez a vásárlóknak. „Sok patika agresszív reklámtevékenységet folytat, s a megélhetésért folytatott küzdelem a szakmai munka rovására megy, például bárkinek adnak elméletileg csak receptre kiváltható antibiotikumokat” – állítja Vas Iustina.

Hasonló véleményt fogalmazott meg a közelmúltban Clara Popescu, az Országos Gyógyszerész Kamara alelnöke, aki szerint „az egyes hálózatok által folytatott vad reklámozás oda vezet, hogy a patika egy butikhoz válik hasonlatossá, ahol az egyetlen cél az, hogy minél több gyógyszert sózzanak rá a betegekre”.

Szelektív tájékoztatás

Az egyik leggyakoribb visszaélés az, hogy a vásárlókat nem tájékoztatják arról, több gyógyszer is ugyanazt a hatóanyagot tartalmazza, s a gyógyszerészek gyakran a legdrágábbat ajánlják, mivel azon lehet a legtöbbet keresni. A recept nélkül vásárolható gyógyszerek esetében, a Capital gazdasági napilap információi szerint, óriási, akár több száz százalékos árbeli eltérések vannak a patikák között, mivel a törvény nem rendelkezik az ezen termékkategóriára alkalmazható árrésről. Idén nyáron a pénzügyőrség több olyan patikánál vizsgálódott melyek 600 százalékos árrést alkalmaztak.      

Nem vagyunk betegebbek. A megnövekedett gyógyszerfogyasztásnak nem annak tudható be, hogy a lakosság betegebb lenne, mint 20-25 évvel ezelőtt, véli Gyenes Kristófi Tibor nagyváradi háziorvos. Ami az elmúlt két évtizedben megváltozott, az a betegségekhez való viszonyulásunk, napjainkban ugyanis sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az egészségnek, jobban figyelünk a betegségekre, s mindenre gyógyszert akarunk szedni, akkor is, ha az nem feltétlenül indokolt.   

banner_fqCTjirk_Double Rise 3oo.jpg
banner_slFPWcPP_WhatsApp Image 2021-07-23 at 15.48.23 79o.jpg

Kimaradt?