A Csík-térségi erdőtulajdonosok és fafeldolgozó vállalatok képviselőivel tartott találkozót Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke és Tánczos Barna szenátor hétfőn, október 14-én a csíkszeredai megyeházán. A faiparosok térségi szövetkezését szorgalmazza a megyei tanács, és nem most kezdte ez irányú tevékenységét, az 2009 óta tart, emlékeztetett rá felvezetőjében Borboly Csaba, aki hangsúlyozta, hogy az általa vezetett intézménynek nincs hatásköre a fafeldolgozás, erdőgazdálkodás terén, ám pályázati kiírásokkal tudja segíteni az érintett vállalkozókat. Ahhoz, hogy ez megvalósuljon, az érintetteknek társulniuk kell, ezért a megyeelnök javasolja egy klaszter megalapítását.

"Ide kapcsolódik a Robinwood Plus nemzetközi projekt is, amelyben részt veszünk, és amelynek legfontosabb hozadéka, hogy együtt keressük az utat arra, hogy lehetne minél inkább helyben feldolgozni a fát, fenntartható módon, odafigyelve a környezeti hatásokra, a haszon helyben maradását célozva. Ezért a csíki feldolgozók erős érdekvédelmi szervezetének megalakulását szorgalmazzuk. Ugyanazt szeretnénk, mint a mezőgazdasági termelők esetében, mivel pályázati kiírásokkal csak ezen keresztül tudunk támogatni – mondta Borboly Csaba felsorolva azokat a megyei tanácsi programokat, amelyek által már tettek lépéseket a kitűzött cél érdekében: Modern Székely Ház, faluképvédelem, a középületek fából való építésének támogatása és a már említett Robinwood Plus.

Tánczos Barna szenátor a kormány által tervezett új erdészeti törvénykönyvet ismertette. Ha a parlament megszavazza, jövő év január elsejétől új rendelkezések lépnek életbe, amelyek csődbe vihetik a kis fafeldolgozó cégeket. A politikus néhány lényeges változásra hívta fel a figyelmet: a tervezet készítői szigorítanák a területek erdészeti alapból való kivételének feltételeit, és megtiltanák a lábon álló fa értékesítését, valamint a faanyagok éjszakai szállítását. Az elsőként említett rendelkezés jelentős akadályt gördítene a turisztikai fejlesztések elé, például sípályák létesítése esetében. Tánczos Barna azt is elmondta, hogy a mezőgazdasági és az erdészeti minisztérium között harc van, előbbi védi a mezőgazdasági területeket, míg utóbbi erdős területnek nyilvánítana minél több beerdősödött területet, például legelőket meg kisebb-nagyobb tisztásokat, ami súlyosan érintené a közbirtokosságokat. Így a tervezet szövege még módosulhat.

A háromszéki vállalkozók már megalakították egy klasztert, a jó példát Kádár Rezső, a Kovászna megyei ProWood Klaszter elnöke mutatta be. Mint elmondta, „társulni nem muszáj, de megéri”. A háromszéki szervezet vezetője nagyon fontosnak nevezte a faipari szereplők közti jó kommunikációt. Ismertetett egy felmérést, amely szerint a térségbeli faipari vállalkozóknál alacsony a termelékenység, elavult a géppark, gyenge a marketing, kevés a kapcsolat a kutatói szférával, és kevés a munkaerő. Mindezekre megoldást nyújthat a klaszteresedés, hangsúlyozta, és felajánlotta segítségét a Hargita megyeieknek.

A Becze István megyei tanácsos, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési szakbizottság elnöke által moderált hozzászólásokban elhangzott, hogy a törvénytervezet aberráció, megkeseríti a helyi vállalkozók érdekeit, sőt alkotmányossági aggályokat is felvet. Márton István, a megyei tanács vidékfejlesztési egyesületének igazgatója szerint a marhatartó gazdák érdekében nem szabad megengedni, hogy a legelőterületeket nagy számban erdős területté nyilvánítsák, ugyanis Hargita megyében növekvőben van az állatlétszám, ezért a legelőkre szükség van. Molnár Gábor, a megyei tanács Fenntartható erdőgazdálkodás munkacsoportjának vezetője szerint képzéseket kell szervezni az erdőtulajdonosok számára, hogy az értékesítésnél tudják, hogyan osztályozzák a fát, és megfelelően tudják értékesíteni.

A megbeszélés végén a vállalkozók közül kijelöltek egy kapcsolattartó személyt, aki a klaszter létrehozását koordinálja, egyeztetve a többi vállalkozóval meg a megyei tanáccsal.