Régi megfigyelés, és kutatások eredményei is alátámasztották azt a tényt, hogy az emberek hajlamosak magasabbnak érezni az inflációt, vagyis a fogyasztói árak átlagos emelkedését, mint amilyen az valójában.

A hiba azonban sokszor nem a mi készülékünkben van, derül ki abból az összeállításból, amit a Concorde blogján tettek közzé, és bemutatja, egyes országokban hogyan trükköznek a statisztikai hivatalok az infláció számításával.

Bevett módszerré vált az is, hogy a hivatal egyszerűen kivette azokat az árucikkeket a fogyasztói termékkosárból, amelyek jelentősen drágultak.

A kormányzat által vezérelt csalás miatt teljesen hiteltelenné vált a hivatalos árindex, a drágulás mértéke a piaci szereplők szerint idén már eléri a 24 százalékot is, miközben a hivatalos adatokban tíz százalék körüli infláció szerepel.

Érdemi vitára azonban nincs lehetőség, a kormány nem is tűri az alternatív árindexeket, tavaly több bírósági eljárás is indult a hivatalosnál szignifikánsabban magasabb inflációról publikáló közgazdászok ellen.

{loadposition OTP}

Nemcsak az argentinok, hanem a kínaiak is jelentős áremelkedésekkel szembesültek az elmúlt időszakban, ennek azonban szintén nem látni nyomát a hivatalos statisztikákban.

„Nincsenek átlátható adatok a fogyasztói kosárban lévő termékek pontos összetételéről, sem arról, hogy honnan gyűjti az adatokat a hivatal” – olvasható a blogon.

Ami biztos: a szójabab például hiába drágult június óta több mint 30 százalékot a világpiacon, ez nem fog közvetlenül megjelenni a kínai árindexben, holott ez az ország legfontosabb takarmánynövénye.

Az országban egyébként hivatalosan 2,2 százalékra süllyedt a kínai éves infláció, az ingatlanpiacon vagy a nagyvárosok üzleteiben, éttermeiben ennél lényegesen nagyobb drágulásokat lehet tapasztalni.