A pénzpiaci felügyeletekre korlátozzák a végkielégítések különadóját
A Pénzügyi Szervezetek Felügyelete (ASF) három jogelődjére - a tőkepiaci, biztosítási és magánnyugdíj-pénztári felügyeletre - korlátozta a képviselőház azt a 85 százalékos különadót kedden, amivel a kormány a magas vezetői végkielégítéseket sújtotta.
A képviselőház azt a rendeletet módosította, amelyet Victor Ponta szociálliberális kormánya két hete hozott a végkielégítések ügyében. A kiigazításra azért volt szükség, mert a hivatalos közlönyben a kormányrendelet egy olyan szövegváltozata jelent meg, amely a magán- és közszféra minden vezetői végkielégítésére vonatkozik, holott a kormány állítólag csak azt a - fejenként 230 ezer eurós - végkielégítést akarta 85 százalékos különadóval sújtani, amelyet a három összevont pénzpiaci felügyeletnél szavaztak meg maguknak az igazgatótanácsi tagok.
"Úgy vélem, ennek a 15 százaléka is túl sok. Véget akarok vetni annak a gyakorlatnak, hogy állami monopóliumnak nyilvánítanak valamit, azután pedig egyesek pofátlan módon meggazdagodnak rajta" - indokolta a különadót a kormányfő. Hozzátette: a biztosítási felügyelet elnökének havi 40 ezer eurós fizetése volt. A kormányrendelet megszabta, hogy az összevont felügyeletnél nem lehetnek magasabbak a bérek, mint a Román Nemzeti Banknál. Az ASF elnökének havi 14 ezer eurós bért szabtak meg.
A magyarázkodásra kényszerült kormányfő üzletemberek előtt a múlt héten azt ígérte, menesztik azt a hivatalnokot, akinek a hibájából nem a kormány által elfogadott szöveg került a hivatalos közlönyhöz. A vétkes személyére azóta sem derült fény: Ponta legutóbb annyit mondott, hogy a kormányapparátus szervezési hiányosságai okozták a tévedést.
A "tévedésből" kivetett - minden végkielégítéssel távozó romániai vezetőre érvényes - 85 százalékos különadó viszont mindaddig érvényben marad, míg a szenátus is elfogadja a kiigazítást, illetve amíg Traian Băsescu államfő is kihirdeti a jogszabály új változatát.