A német hatóságok adóelkerülők ellen indított akciója arra sarkallja a svájci UBS-t, hogy nyilatkozzon az ügyben. A Financial Times Deutschland szerint a német nyomozók kezében lévő dokumentumok igazolják, hogy a svájci pénzintézeteken keresztül a Távol-Keletre menekítették a pénzeket a német adófizetők.

A düsseldorfi tartományi pénzügyminisztériumhoz közelálló bennfentes az FTD-nek azt állította: a megszerzett bizonyítékok a pénzek Szingapúrba menekítésére utalnak.

Amennyiben a gyanú beigazolódik, ez a Svájccal kötendő tervezett adóegyezmény bírálóit igazolná. Az egyezmény ellenfelei ugyanis abból indulnak ki, hogy a feketén szerzett német pénzeket még időben, a Svájccal kötött egyezmény hatályba lépése előtt adóparadicsomokba, például a Távol-Keletre utalják át azért, hogy elkerüljék a jövőben fizetendő adót.

Németország Észak Rajna-Vesztfália tartományának pénzügyminisztériuma ismét két darab, Svájcból származó CD-t vásárolt meg, rajta feltételezett német adócsalók adataival.

A Handelsblatt úgy tudja, hogy az adóelkerülők adatai a svájci UBS banktól kerültek ki, a cég azonban cáfolta, hogy bármilyen adat kiszivárgott volna tőlük. A tartomány ezzel kivívhatja Berlin haragját, hiszen a német szövetségi kormány már felszólította a régiókat, hogy állítsák le az illegális adatvásárlásokat.

Nyíltan folyik a harc a német szövetségi kormány és a tartományi kormányzatok között a Svájcba menekített német pénzeket illetően. Berlin tiltakozik a tartományi adatvásárlások ellen, míg a tartományi kormányok nem fogadják el Svájc és Németország között kötendő adó egyezményt.

A svájci pénzintézetek továbbra is cáfolják, hogy közreműködnének az ilyen akciókban. Az UBS "nem nyújt ügyfeleinek támogatást olyan cselekményekhez, amelyek az adókötelezettségek megkerülését célozzák" – hangoztatta a svájci bank friss állásfoglalásában.

A bank hozzátette, hogy a svájci-német adóegyezmény kilátásba helyezése nyomán sem érdeklődnek többen a más régiókba történő átutalások iránt.

{loadposition OTP}

Az adócsalók számára Szingapúr ideális hely. Az ötmillió lakosú metropolisz 2009-ig az OECD úgynevezett szürke listáján szerepelt, mert nem szabályozta az adóelkerüléssel kapcsolatos információcserét.

Azóta Szingapúr számos országgal kötött egyezményt, de az OECD szerint a kettős adóztatással kapcsolatos megállapodások jó részét nem tartja be.