India gazdaságát illetően a CLSA brókercég borúlátóbb, mint korábban, így a március végén záruló üzleti évre hat százalékról 5,5 százalékra módosította az indiai GDP növekedésére vonatkozó előrejelzését. Az indiai gazdaságot ugyanis a csapadékhiány mellett a magas infláció, a szigorú monetáris politika, a növekvő költségvetési hiány és a gyengülő valuta is sújtja.

A június elejétől tartó monszun évszakban ugyanis az átlagosnál 32 százalékkal kevesebb esőt kapott észak-nyugat India, a mezőgazdaság egyik központja. Az emiatt gyorsuló infláció megnehezíti a központi pénzintézet, a monetáris politika lazítását tervező Reserve Bank of India dolgát.

Az év elejei 7,6 százalékkal szemben a Morgan Stanley és a Merrill Lynch is már csak hat százalék alatti növekedést vár Ázsia harmadik legerősebben bővülő gazdaságától – írja a Times of India, amely megállapítja, hogy a dolgok még rosszabbra fordulhatnak, ha a Standard & Poor's a bóvli szintre minősíti le Indiát, ami korlátozná tőkeáramlást, megdrágulnának a hitelek és tovább gyengülhet a rúpia.

{loadposition OTP}

A Moody's csütörtökön szintén 5,5 százalékra mérsékelte a növekedés lehetőségét, kiemelve: "a gazdaság ingatagságát a kormány okozta helytelen döntéseivel". A Times of India hozzáteszi, hogy a belgazdasági ballépések rányomják a bélyegüket a fogyasztói bizalomra és a keresletre, ugyanakkor a vállalati szektor megszenvedi a fejlesztések hiányát. Az ország ipari termelése júniusban 1,8 százalékkal csökkent, bár elemzők egy százalékos növekedést vártak – írta a Reuters.

Különösen sokkoló, hogy miközben a tartós fogyasztási cikkek gyártása 9,1 százalékkal bővült, csaknem 28 százalékos mértékben esett vissza a nyersanyagtermelés. Ráadásul előrejelzések szerint az októberben kezdődő gyapotszüret idején az átlagosnál jelentősen kevesebb termést takaríthatnak be az aszály miatt és – az elmúlt három évben első alkalommal – az export is csökkenhet. Ez pedig különösen érzékenyen érintheti India gazdaságát, amely a világ második legnagyobb gyapottermelője.

Miután a "gyapot-államban" Gujaratban az ötven éves átlagnál 70-80 százalékkal kevesebb eső hullott június eleje óta, a termés akár harmadával is kevesebb lehet a szokásos 12 millió bálánál. (Egy bála 170 kilogramm).

Ez pedig az export csökkenéséhez vezet. A New York-i tőzsdén az elmúlt évben 23 százalékkal lett olcsóbb a gyapot a világ legnagyobb vásárlója, Kína beszerzésének lanyhulása miatt.

Az aszályhírek hallatán azonban július vége óta 70 centről 76-ra emelkedett a fontonkénti árfolyam, Mumbaiban pedig fél éves csúcsra szökkent a határidős piacon a gyapot.

A gyapottermelők üzleti éve augusztus elsején kezdődik, és a brit ágazati elemző, a Cotlook Inc szerint a július 31-én zárult év 26,66 millió tonnájával szemben a világ gyapottermése a most kezdődött évben 24,9 millió tonna alá esik.

Ugyancsak a folyó "gyapot-évben" 23,53 millió tonnáról 23,17 millió tonnára süllyed a világpiaci gyapotvásárlás – jósolja a washingtoni International Cotton Advisory Committee, amely szerint az aszály miatt India 1,5 millió bálás (225 ezer tonna) importra kényszerül, az előző évi kétszeresére, hogy elláthassa textiliparát.

Az emelkedő nyersanyagárak miatt várhatóan megdráguló import ugyanakkor nem várt nehézség a textilipar számára, bár ma még a gyapot 5-10 százalékkal drágább, mint a világpiacon.